Hídlap, 2011 (9. évfolyam, 1–35. szám)
2011-05-07 / 17. szám
KULTÚRA HELYI HISTÓRIA Esztergom felfedezése, avagy a hely története A honfoglalástól az első magyar király uralkodásáig Újfent belelapozunk a Múltunk határok nélkül című kötetbe, melyben egy részünkről eddig még nem tárgyalt szeletét mutatjuk be Esztergom történetének. Ezúttal a több mint ezer évvel ezelőtti honfoglalás kori időszakba kalauzoljuk el olvasóinkat, hogy megismerjék a későbbi királyváros és környékének ekkori históriáját. kialakított székesfehérvári központ helyett - fekvése miatt - Esztergomot választotta székhelyéül. Itt építette fel első kővárát a római erőd helyén, és innen küldte követségét 973-ban Ottó császárhoz Quedlinburgba, hogy hittérítőket kérjen. Esztergomban keresztény templomot építtetett Szent István vértanú Szent István hársfából készült szobra Esztergomban (Páczay Pál alkotása) Esztergom egyik legjelentősebb korszaka pontosan annak magyarok által való alapítása, mely a honfoglalás időszakában történt. Esztergom környékét - a Dunától északra és délre eső területeket egyaránt - 900 végére szállták meg véglegesen a magyarok. A Dunántúlon Esztergomban, Dömösön, Pilismaróton, Bajóton, Bajnán, Sárisápon és Süttőn ismerünk honfoglalás kori lelőhelyet. Ugyancsak ebből az időszakból származnak azok a nyelvi emlékeink, melyek arra utalnak, hogy a honfoglalás idején a korábban itt élt szlávok közül ugyan sokan elmenekültek, de néhány közösség megmaradt, miként a magyar hadakban is szolgáltak szláv harcosok, és az ő révükön a magyar nyelvben megtapadtak a szláv kifejezések, illetve a földművelés ezen szláv kultúrája is hatással volt a magyarokra. Esztergom azután vált a magyar történelem oszlopos részévé, miután az augsburgi vereségen okulva és a Nyugattal való kiegyezést választva Géza fejedelem hozzáfogott hatalma megerősítéséhez. Ekkor a fejedelmi törzs által korábban Honfoglalás kori férfi-, női viselet különböző sírleleltek alapján elkészített vázlata (László Gyula) tiszteletére, s történelemtudomány mai ismerete szerint itt keresztelték és bérmálkozott Szent Adalbert prágai püspök vezetésével a fejedelem Esztergomban született ha, Vajk, vagyis Szent István, a későbbi király. Ugyancsak nagy szerepet kapott Szent Adalbert püspök abban, hogy István és a német hercegnő, Gizella házasságot kössenek. Adalbert egyházvezető rövid magyarországi tartózkodása ellenére nagy hatással volt István királyra, aki a vértanúsága után szentté avatott püspök tiszteletére székesegyházat építtetett a mai Bazilika helyén és Szent Adalbert karereklye tartója (Esztergom, Főszékesegyházi Kincstár) >2 hídlap 2011. MÁJUS 7. / IX. ÉVFOLYAM / U. SZÁM
