Hídlap, 2011 (9. évfolyam, 1–35. szám)

2011-02-12 / 5. szám

KULTÚRA ESZTERGOM-EMBEREK A város peremén Talán minden esztergomit meglepett vagy kissé elszomorított, amikor 2005-ben a városi könyvtár megválva Babits Mi­hály tói, nevét Helischer József Városi Könyvtárra változtat­ta, holott Babits országos hírű költőnk, aki szorosan kötődött a városhoz, Helischer József nevét azonban bár Esztergom szülöttje - nagyon kevesen ismerik. Hogy mi indokolta a változás szükségességét, arról beszélgetett Kovátsné Várady Eszterrelaz intézmény vezetőjével Varga Péter Dénes.- Bár nem én kezdeményeztem a vál­toztatást, megértem, hogy bánt téged és ezzel nem vagy egyedül. Egészen röviden összefoglalva, talán azzal indokolhatnánk a történteket, hogy Esztergomban volt már egy Babitsról elnevezett könyves­bolt és az egyik általános iskola is a nagy költő nevét viseli: Az pedig valóban elfo­gadható érvnek minősült, hogy ugyan­akkor Helischer József volt a nyilvános könyvtár megalapítója Esztergomban, mégpedig úgy, hogy a hagyatékát azzal a feltétellel hagyta ránk 1844-ben, hogy abból a város köteles nyilvános könyvtá­rat létesíteni, amelynek gondozására még jelentős összeget (3000 váltóforintot) is felajánlott. Ez a hallatlanul értékes gyűj­temény - amelyben még ősnyomtatvány is fellelhető - végül egy 1905-ben szü­letett városi döntés alapján vált valóban nyilvános könyvtárrá, beteljesítve így a végrendeletben foglaltakat.- Ugyanakkor tudomásom szerint az alapító gyűjteményéből már csupán néhány kötet lelhető fel a könyvtárban.- Valóban, és épp az ideiglenes ottho­nunk miatt - amely a Dobó Katalin Gim­náziumban van - a néhány i9- századi kötet ott is dobozokban. A többit - addig, amíg végleges helyünkre nem kerülünk - a Balassa Bálint Múzeum őrzi. Ezt az indokolta, hogy az előző, később elbontott helyünk megnyitásakor a könyvtár negy­venezer kötetből állt, 2007-re az állomány több mint a duplájára gyarapodott, de már közben - a muzeális értékű gyűjtemény megmentése érdekében, például árvíz miatt - már korábban megkezdődött a Helischer-féle hagyaték elköltöztetése.- Jelenleg két helyen működik a könyv­tár. Egyrészt a Dobóban, másrészt a gyermekkönyvtár a József Attila Általá­nos Iskolában. Nem okoz'ez némi fenn­akadást, nehézséget a napi munkában?- No, nem csak két helyen műkö­dünk, mert kölcsönzünk az Aradi téren, a Szentgyörgymezői Olvasókörben továbbá Esztergom-Kertvárosban is. A nehézség talán abból adódik, hogy a gyűjteményt saját erőből szál­lítjuk a különbö­ző helyszínekre az igényeknek megfe­lelően. A nagyobb baj az, hogy az állomány egy része egyelőre, és bízom benne, hogy már nem sokáig, dobo­zokban van. Igaz, hogy létezik könyv­tárközi kölcsönzés, ami napjainkban annyit jelent, hogy az interneten meg­kéred a könyvet, ami egy-két nap alatt ott is van, de mégis más, amikor leve­szed a polcról az illető dokumentumot és az olvasó kezébe adod. Tényleges felelősséget mindazonáltal - amint azt anno jegyző úrnak is jeleztem - épp az állandó dobo­zolás miatt, nem tudok vállalni az állomány épségéért, hiszen a könyvek valós állapotá­ra majd akkor derül igazán fény, amikor a várva várt végleges helyünkön kikerülnek ebből a méltatlan állapotból.- Az állomány minőségét tekintve egy tízes skálán az ország városi könyvtá­rai közül hányadik helyre sorolnád az esztergomit? IX. ÉVFOLYAM / 5. SZÁM- Minden, anyagi okokból adódó állo­mány-gyarapítási nehézségünk ellenére gondolkodás nélkül a nyolcadik helyre sorolhatnám.- Valójában mekkora az olvasói kör és egyáltalán az érdeklődés a könyvtár iránt?- Amikor elbontották a régi könyvtárat és ideiglenesen kikerültünk a város köz­pontjából, bizony egy időre érezhetően csökkent az olvasók létszáma. Sokszor kértem a helyi televíziótól kezdve a Hídlap hasábjain keresztül a rendezvényeinken át az esztergomiaktól, hogy ha valóban fon­tos számukra a könyvtár ügye, évenként csak egy alkalommal sétáljanak fel ide, a „város peremére”. Iratkozzanak be hoz­zánk, akkor mi lennénk az ország legláto­gatottabb könyvtára. De a statisztikai ada­tok alapján már most is kimutatható, hogy a kezdeti visszaesés után hála Istennek nő az olvasók létszáma, sőt igénybe veszik speciális szolgáltatásainkat is. Vannak olyan, mozgásukban korlátozottak, akik­nek a munkatársaim helybe viszik, illet­ve cserélik a könyveket, de ingyenes vagy kedvezményes beiratkozási lehetőséget biztosítunk például a Roma Programban résztvevő érdeklődők számára is.- Nem csupán egy „könyves” intéz­ményt vezetsz, hanem író ember is vagy. Most min dolgozol?- Huszonegy könyvem jelent meg eddig, amelyek, mint látom, folyamato­san közkézen forognak, de 2007 óta nem írok semmit. Egyrészt teljességgel kitöl­ti az életemet a munkám és az immár 17 esztendős ham nevelése, másrészt, amíg a nagy álmom nem teljesül és nem kerülünk vissza a belvárosba egy szép, új, megfelelő nagyságú, elérhető és emberközeli épület­be, addig az időm sem engedi meg, hogy belefogjak egy újabb könyv írásába.

Next

/
Oldalképek
Tartalom