Hídlap, 2011 (9. évfolyam, 1–35. szám)
2011-02-05 / 4. szám
- Ottó bácsi! Békéscsabán nőttél fel, ma is büszke vagy, hogy az ottani híres evangélikus gimnáziumban érettségiztél. Az egyetemet Budapesten végezted az Esztergomban szintén jól ismert és kedvelt Mátyus Lajos és Mohos J. Zoltán évfolyamtársaként. Orvosi pályafutásod első öt évét a lakhelyedhez közeli gyulai kórházban kezdted, majd tíz évig az ország legnagyobb vidéki szemosztályán, Szombathelyen folytattad. Innen kerültél 1966. április 16-án Esztergomba. Amint Osvai László főorvos úr írja a kórház történetét feldolgozó könyvében, olyan osztályt szerveztél meg a városban, hogy az ország különböző helyeiről, egész pontosan mind a 19 megyéből jártak hozzád betegek.- Gondolom azért, mert felnőttkori kancsalsági műtéteket nem végez a szemorvosok többsége. Ennyi az egész. Ennek köszönhetem azt is, hogy az esztergomi munkám befejeztével az ország első szemészeti magánklinikáján még tíz évig végezhettem ezeket a műtéteket.- 1985 novemberében rendezték meg Budapesten a II. Nemzetközi Műlencse Implantációs Szimpóziumot, amelyen te is részt vettél.- Akkor már három éve végeztem műlencse-beültetéseket, messze megelőzve az egyetemi klinikákat! A dolog érdekessége, hogy minden újdonságnak mindig van valami, legalább is mondabeli előzménye. így van ez a műlencse-beül- tetés esetében is. 1766-ban jegyezték fel, hogy egy Tadini nevű vándor okulista volt az első, aki kis, simára csiszolt lencséket állított elő kristályokból és állítólag ő helyezte be az első ilyen lencsét. Tekintsük őt úttörőnek, de felejtsük el az akkori technikát. Örüljünk annak, hogy napjainkban minden szürkehályog műtétet követően olyan lehelet finom műlencsét tudunk beültetni, amivel a betegeknek tökéletes látást biztosíthatunk.- Azon túl, hogy a szemműtéteket nagy sikerrel és országosan ismertté téve a nevedet művelted, valamiről még beszélnünk kell, mégpedig az KULTÚRA 1 ESZTERGOM-EMBEREK Váratlan találkozás Halmai Ottó szemész-főorvoshoz az ország minden pontjáról jártak betegek, sőt szakmai hírnevét a világ számos pontján megismerhették, hiszen nevéhez fűződik a berendezett mozgó látásvizsgáló ambuláns busz kialakítása is, mely Hamburgon, Lipcsén, Milánón kívül Moszkvában, sőt még Kínában is járt. Halmai Ottót, aki 27 esztendőn át vezette az esztergomi kórház szemészeti osztályát, nem kis rábeszélés és újságírói erőszakosság árán végül sikerült rábírni egy interjúra. Ám a beszélgetés egészen sajátos formát öltött, ő mesélt mindarról, amit fontosnak tart az életében, mindezt a maga szerénységével, visszafogottságával. ambuláns busz megálmodásáról és megteremtéséről.- 1980-ban mutattuk be az iparügyi minisztérium segítségével megépített és berendezett mozgó látásvizsgáló ambulanciát a budapesti ipari vásáron. Az ötlet valójában a Granvisus Látszerészeti Eszközök Gyára műszaki igazgatójától, Pojbics Jenőtől származik. Amikor 1979- ben kikérte az ezzel kapcsolatos véleményemet, örömmel vállalkoztam a tervezett mozgó ambulancia szemorvosi rendelőjének a kialakítására. Mozgó járművünk újdonsága úgy határozható meg, hogy míg a korábbi hasonló, nem szemészeti, elsősorban tüdőszűrő járművek egyedüli feladata a betegek kiszűrése volt, addig a mi buszunk, minden szemészeti betegség felderítésére, valamint a lakosság azonnal szemüveggel történő ellátására is szolgált. Ez a szolgáltatás különböztette meg a mi buszunkat a többitől. Az ötlet sikerét talán jól jelzi, hogy Magyarországon kívül a világ számtalan országában is felkeltette ■ a szakemberek érdeklődését. Hamburgon, Lipcsén, Milánón kívül a moszkvai egészségügyi világkiállításon naponta százak, ezrek tolongtak a busz körül. Kínában is többször és több helyen jártunk vele, végül Pekingben egy orvosi műszergyár megvásárolta. A mintájára készült új buszok nyilván róják a hatalmas ország útjait. Nekem pedig megmarad nagyon szép emléknek.- Végezetül még egy érdekes történet. Hajói tudom erre vagy a legbüszkébb!- Valóban. A szakmai munkásságom a mindennapi feladatom volt. Azért kaptam a fizetésemet. Történt azonban, még 1989-ben, hogy egy főorvosi értekezleten felmerült: nevet kellene adni a kórháznak. Volt, aki Berényi Zsigmondét javasolta, mások Németh Lászlóét. Csak Vaszary Kolosét nem. A mártír sorsú Berényi Zsigmond kiváló ember volt, de Esztergomon kívül a nevét senki nem ismeri. Németh László, túlmenően azon, hogy orvos végzettségű és a magyar irodalom óriása, semmi esztergomi kötődéssel nem rendelkezik. Az értekezletet követő magánbeszélgetésen vetettem fel Mersány Géza kórházigazgató barátomnak, hogy az lenne a legkorrektebb eljárás, ha a kórházalapító prímásának adná vissza azt a jogát, amitől megfosztották. Géza, akié a döntés joga volt, örült az ötletemnek, mivel neki is ugyanez volt a felfogása. így és ezért fogja viselni kórházunk az idők végtelenségéig a megérdemelt Vaszary Kolos nevet. m-mmizm 1980-tól járta a világot a látásvizsgáló ambuláns busz IX. ÉVFOLYAM / 4. SZÁM 2011. FEBRUÁR 5. > hidlap.net 1