Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 26–47. szám)
2010-10-23 / 39. szám
helyi história Esztergom felfedezése, avagy a hely története Bástya mögött megbúvó török fürdő A Mattyasovszky-bástya mögötti törökfürdő történetéről tartott előadást szeptember 16-án Horváth István, a Balassa múzeum igazgatója az esztergomi Balassa Bálint Társaság nyilvános ülésén. Az átfogó és fotókkal bőségesen illusztrált előadást Horváth István segítségével tárjuk az olvasók elé. Az esztergomi Várhegy és a közeli Szent- Tamás-hegy lábánál ősidők óta bővizű meleg források fakadtak, amelyeket már az Árpád-korban is malmok hajtására és fürdésre is használtak. A Szent Tamás-hegy lábánál volt Magyarország legrégebbi nyilvános közfürdője (balnea communia) melyet III. Béla király felsége létesített a XII. század végén. Esztergom két török megszállása (1543-1595, 1605-1683) idején több hévvizes-, és gőzfürdő építéséről vannak adatok. Ezek közül a legjelentősebbet 1560-63 között építtette Güzeldzse (Szép-) Rüsztem budai pasa a mai Katona István utcában. Ez a fürdő az 1594 és 1595-ös ostromokban rommá vált, maradványait lakóházzá alakították. Amikor a törökök 1605-ben ismét elfoglalták Esztergomot, az itt fakadó meleg forrásokra - az előbbi közelében, de a városfalon kívül - újabb kis fürdőt létesítettek, amelyről az 1663-ban itt járt híres török világutazó-történész a következőket jegyezte fel: „A Budai kapu előtt egy kis (föld-) erőd van, mely, miként Kanizsa vár tömésfala, tizenöt lépés tömésfalból áll. Ezen falon belül az ároknál egy kis kupolás meleg fürdő van. Az idegenek és szolgaféle népek ebbe a meleg fürdőbe járnak. Van még ezenfelül kívülről is egy árok...” Az Evlia Cselebi által említett kis, kupolás fürdőt a törökök kiűzése után is használták az esztergomiak. A 18-19. században még ábrázolták is a Víziváros déli fala mellett, a 20. századra azonban eltűnt a föld színéről, csupán emléke maradt fenn. Egy ide tervezett lakóház építését megelőző próbaásatással 1969- ben tisztázták a kutatók maradványainak elhelyezkedését, illetve azt, hogy a 19. században 4,5-5 méter vastag feltöltéssel eltemetett fürdőt, egy lépcső-lejáraton megközelítve, az 1890-es évekig még használták. Ekkor a kupolája beszakadt és belsejét is betöltötték. A területet 1969-ben sikerült védetté nyilvánítani, az építkezés elmaradt. A feltárásra Esztergom önkormányzatának anyagi és erkölcsi támogatásával tavaly került sor. Az ásatás jelenleg is folyik, a Nemzeti Kultu34 hídlap hidlap.net
