Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 26–47. szám)
2010-10-23 / 39. szám
helyi história rális Alapnál nyert pályázati pénzből. A 64 négyzetméter alapterületű kis fürdőépület falai 4-5 méter magasságban fennállnak, a falkoronákon az eredeti cseréptető borításnak jelentős részletei megmaradtak. A sarkokban lévő csegely-boltozatok is épek, a kupolaboltozat indítása 20-70 centiméter magasságig megmaradt. A 310x310 centiméter méretű kis fürdőmedence az építmény észak-nyugati sarkában van, szélein körben két-két, lépcsőzetesen elhelyezkedő, vörös-márvány lapokkal burkolt padka övezi. A medence eredeti kőburkolata fölé a 18-19. században át- lyuggatott deszkapadlót helyeztek el. A medence alján fakadó meleg forrás vize a lyukakon át áramlik a medencébe. A fürdő eredeti bejárata kelet felől nyílott, ezt még a 17. században befalazták (amikor a sáncot mellé építették) és északon nyitottak új bejáratot. Eredetileg keleten és nyugaton egy-egy bevilágító résablaka volt, ezeket az eltemetéskor befalazták. A fürdő tér megvilágítását szolgálták még, a kupola tetején, a bevilágító tornyocskán lévő ablakok is. Az épület eltemetése után csupán ez emelkedett ki a felszín fölé. A belső falakat szamárhátíves vakív díszíti, az eredeti török kori vakolatra arab-betűs török feliratokat és ábrákat karcoltak, melyeket később lemeszeltek, vagy bevakoltak. Köztük látható egy há- romárbocos tengeri vitorlás hajó rajza is. A török kori vakolat letisztítását és konzerválását -- ugyancsak pályázaton nyert pénzből - jelenleg Sajnovits Péter restaurátor végzi. A fürdővel egyidejűleg feltárult a városfal jelentős szakasza. Ennek a falszakasznak a rohamozásánál kapott halálos sebet 1594. május 19-én Balassa Bálint. Ugyancsak feltárul továbbá a „Hévízfürdő tornya” (törökül:”Ilidzsa kuleszi”) nevű török rondella jelentős részlete, valamint egy 17. századi építésű sokszögbástya falmaradványai. Utóbbiból több 12. századi kőfaragványt, főleg boltozati bordákat bontottak ki a kutatók, melyeket a III. Béla király által alapított pilisi cisztercita apátság épületéből szállítottak ide a törökök. Az. ásatás során nagyszámú török puska- és ágyúgolyó, és egyéb apró lelet mellett sok középkori kőfaragvány (köztük a híres „Porta Speciosából” származó feliratos fetíér- márvány faragvány) is előkerült. A tér megnyitásával (egy istállóból kialakított lakóház elbontásával) a várfok és a bazilika eddig ismeretlen látványa tárul elénk. A feltárult közép- és török kori műemlékek helyreállítása után pedig Esztergom újabb látványos műemléki együttessel gyarapodik.A mellékelt helyreállítási tervet - Esztergom önkormányzata megbízásából - az esztergomi származású Teleki Katalin készítette. hidfap.net hídlap 35
