Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 26–47. szám)
2010-12-18 / 47. szám
Erdélyi fondorlatok és magyar virtus Üdítő színfoltja a könyvnek az a következő rész, ahol a középkori Erdély e témában bevett szokásait taglalják. Talán nem véletlen, hogy a székely bölcsesség már ekkor fogalom volt, e tájon ugyanis - mint írják - a kutyaharapást szőrivel módszer dívott, s tán dívik a mai napig is. Az erdélyi ilyesféle tudástár még több más okosságot is tartalmaz, így olvashatjuk, hogy szerintük nagy haszonnal alkalmazható a másnaposság ellen érvágás, purgáció, prüszköltető porok, majorannás céklaleves. Egy részletesebb leírás szerint „reszelt földi tököt és fejér mályvagyökeret megtörvén, főzzék meg borban vagy tejben vagy ecetes vízben és a kifőtt pépet, ruhára kenvén, jó melegen kössék a máj tájékára”. A flancos középkor, a felvilágosodás, az ipari forradalom, valamint Oscar Wilde, Arthur Rimbaud korszaka után a vadregényes huszadik század nagy ivó művészei és persze művészien másnaposai kerültek a górcső alá. „Sűrű, már-már balladai homályba vesző a magyar katzenjammerológia (másnaposság-tan) „magié gun”-jának is bátran nevezhető újházi-tyúkhúsleves története. (...) Itt van példának okáért Krúdy Gyula, aki 1932-ben „csirkés, tésztás, zöldséges lének” mutatja be Újházi levesét. A névadó Újházi Ede, hivatalos életművész volt, aki társaival együtt a hajdani Gambrinusban, másnaponként egy belső teremben, spanyolfallal körülvéve fogyasztotta társaságával a legendás levest.” Az irodalomtörténet rajongói jól ismerik nemcsak Krúdy Gyula, de Herczeg Ferenc, Bródy Sándor, Gárdonyi Géza, Móricz Zsigmond, valamint a Nyugat nagyjainak, Ady Endre, Kosztolányi Dezső és a többiek alkohollal való kapcsolatát. A derék katona és más irodalmi ivók De a magyarok mellett másik nagy másnaposok a csehek, ahol a sör-, illetve kocsmakultúra az írekével vetekszik. Itt idézték a szerzők Haseket, azon belül is természetesen Svejket, a derék katonát, illetve a még derekabb sörivót. Itt a másnaposság elleni nagy gyógyszer, Svejk életének megkeserítője, Katz tábori lelkésztől eredt, aki cseh pacallevessel nyugtatta háborgó belsejét. A két világháború melodrámába illő korszakát Rejtő Jenő hősével, illetve a róla elnevezett Gorcsev- koktéllal találjuk még a könyvben. A koktél ugyancsak a kutyaharapást szőrivel metódus szerint fogyasztandó. Összetevői egy söröskorsóba: fél deci francia konyak, fél dl tearum, fél dl méregerős kávé, fél citrom leve, 2 dl orosz pezsgő, szódabikarbóna, aszpirin tabletta, kapor babérlevél, petrezselyem, angyalgyökér és némi jég. A bohémság pedig még folytatódik, hiszen az 1945 utáni időszak, a keleti forradalom előretörése és a hidegháború csak erősítette az emberekben errefelé, hogy inni (és persze másnaposnak) lenni kell. Jöttek is a nagy vodka próféták, például Mihail Bulgakov, a Mester és Margarétával, melynek ÉLETSTÍLUS mentén a „fekete orosszal” ördögien meg- bolondított marinírozott gomba receptjét alkotta meg, másnaposságra. Ernest Hemingwayről egy kortárs, névszerint Paul Johnson tudósítása áll a kötetben: „Hem reggelije ginből, pezsgőből, whiskyből, vagy másik híres találmányából, a ginből és zöldcitromból kevert koktélból állt”. Igaz, arról nem szól a fáma, hogy ez a reggeli, az a reggeli volt-e, de a fenitek után nem csodálkoznánk ha ez is egy másnaposság elleni szérum receptje lenne. A költő és a bor Aztán az utolsó fejezetekben András és Benedek visszatér a magyarokra, mégpedig Czeizel Endre kutatása okán, aki 21 magyar költőgéniusz italozási „szinusz-görbéjét” vizsgálta. „Az ifjúkortól a koporsóig tartó iszákosság mindössze két költőre volt jellemző - Adyra és Weöresre - Vörösmarty és Pilinszky csak életük második felében (jórészt depressziójuk miatt) lettek részegessé, Juhász Gyula és Kassák piásan kezdték, de később lejöttek róla, Balassi és Csokonai pedig csak katona- és diáktársaságban ittak. Petri, Hajnóczy a huszadik század második felének legfontosabb alkoholista magyar írói pedig egyértelműen ittak - mindhalálig. A nagy ivók nagy másnaposok is voltak, ennek megfelelően műveik egy része mámorban, míg más része macskajajban fogant. Végezetül álljon itt az öt éve elhunyt, amerikai író zseni, Hunter S. Thompson macskajaj elleni találmánya, a Karibi kávé, melyben 6 dl hideg hosszúkávé, 1 szelet ananász, fél narancs és citrom szeletekben, 1 kis adag angusztúra, cukor, jégkocka és narancshéjspirál van. Thompson ezt írja kreációjáról: „A Karibi kávé egy undorító ital, de szinte minden benne van, ami segíthet a másnaposságot legyőzni. Egyetlen fontos dolog hiányzik belőle, egy fél üveg whisky. Ezt viszont megihatjuk a kávénk előtt, után - de akár közben is.” 6 havi bérlés esetén: 250.000 Ft + ÁFA /6hó/db + 1 hónap grátisz 12 havi bérlés esetén: 480.000 Ft + ÁFA /12 hó/db + 2 hónap grátisz 6 havi bérlés eseten: 200.000 Ft + ÁFA /6 hó/db + 7 hónap grátisz 12 havi bérlés esetén: 320.000 Ft + ÁFA /12 hó/db + 2 hónap grátisz 6 havi bérlés esetén: 150.000 Ft + ÁFA /6 hó/db + 1 hónap grátisz 12 havi bérlés esetén: 280.000 Ft + ÁFA /12 hó/db + 2 hónap grátisz További kedvezményként felajánljuk a plakátok grafikai tervezésének egyszeri díjmentességét illetve a szerződés időtartama alatt meghatározott számú (6 hónap esetén 1 db, 12 hónap esetén 2 db) plakátcserét szintén térítésmentesen biztosítunk. Az akció 2010. december 17-ig megkötött szerződések esetén érvényes. A plakát nyomdai kivitelezési díja 12.000 Ft+Áfa (egyszeri költség). Bővebb információ: www.ehirkft.hu esztergom@ehirkft.hu telefon: 33/500-750 Vili. ÉVFOLYAM / 47. SZÁM / 2010. DECEMBER' 18. 41
