Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 26–47. szám)

2010-09-11 / 33. szám

régió Kérdésessé vált a Mosonyi-otthon lakóinak sorsa Mi lesz a dorogi idősekkel? Vihart kavart Dorogon Tittmann János polgármester (MSZP) azzal az előter­jesztésével, amelyben a Dr. Mosonyi Albert Gondozási Központ bezárását ja­vasolta. A dorogi időseket ellátó intéz- mény„működési engedélyének olyan módosítását, amelynek következtében intézményi jogviszony megszűntetésére kerül sor" - ahogy a határozat fogalmaz - prózaian indokolta az eredetileg pszi­chiáter városvezető, aki egy ideig még a parlament egészségügyi és szociális bizottságának is tagja volt. Ahogy párt­ja, az MSZP is a társadalom legkiszolgál­tatottabb csoportjain, a nyugdíjasokon és a családokon akarta behozni nyolc év szocialista kormányzás felelőtlen pazar­lását, úgy Tittmann is a az idősekre mért csapást a takarékoskodással. Kinek feladata - kinek érdeke? Igaz, a központ működtetése törvény sze­rint nem városi feladat, hanem a megyei önkormányzat kötelezettsége. Igen ám, de a dorogi otthon kiválóan működik az Otthon téren 15 éve, közel az ott élők régi lakóhelyéhez, a családjukhoz, barátaik­hoz. A hasonló két megyei intézmény kö­zül a legközelebbi Esztergomban van, an­nak is a túlsó végén, a Visegrádi úton, meg annál is messzebb, Pilismarót-Basaharcon. De a Tittmann javaslatával kiosztott mel­léklet csak számokról szól: 2007-ben, 2008-ban és tavaly mintegy 80 milliós ki­adást jelentett a működés évente. Rögtön fel is merül a kérdés: akkor miért most kel­lett megszabadulnia Tittmannéknak az idősektől? Lesz-e vállalkozó? A város az intézményi jogviszonyt meg­szüntette és a Központ vagyonkezelésére pályázatot írt ki. Ha figyelembe vesszük, hogy az elmúlt években Dorog évente 80 millióval járult hozzá az intézmény műkö­déséhez, láthatjuk: aligha lesz olyan vál­lalkozó, aki idős emberek ellátására üze­meltetné tovább. Ez pedig mintegy 50 ki­szolgáltatott dorogi polgárnak jelenti azt, hogy az utolsó évek visszavonult nyugal­ma helyett egyik pillanatról a másikra nyakába szakad az új otthon keresésé­nek, a költözködésnek a gondja, tetézve az évek során megszokott környezet és baráti társaság elvesztésével. Pedig eb­ben a korban már nehéz új kapcsolatokat kialakítani. Éppen azoknak, akik - koruk­ból adódóan - egyre kisebb eséllyel talál­ják meg „saját" társaságukat. Lesz-e otthona az időseknek? Számtalan példát látunk, amikor az idő­sek egyszerűen nem tudják megfizetni az ilyen intézmények szolgáltatásait. Sok­milliós „beugrókat" kérnek a magánott­honok működtetői, amit legtöbbször az idősek lakásának ára fedez. Emellett az ellátásért a nyugdíjuk jelentős részét is kifizetik. Ha most nem is gondolunk arra, hogy hány illegális otthonról, na meg az időseket becsapó, az utolsó évekre félre­tett milliókkal lelépő csalóról hallani, ak­kor is nehezen hihetjük, hogy a megszű­nésre ítélt dorogi otthon minden lakója könnyedén talál magának új lakóhelyet. Hiszen nem véletlenül kerültek a Mosonyiba. Családjuk az ellátásukat nem tudta megoldani. És nem rideg, szüleitől eltávolodott,„hálátlan"gyereket kell kép­zelnünk az ilyen helyzetekbe. Hiszen van, hogy az állandó szakmai felügyelet, az orvosi ellátás biztonsága érdekében kérik felvételüket maguk az idősek, vagy mert nem él a környékükön olyan családtag, aki elláthatná őket, ők viszont az ismerős utcák helyett nem akarnak távoli telepü­lésre költözni rokonaikhoz. És még ha meg is lenne az anyagi alapja a magánotthonba költözésnek, aligha ta­lál ilyen helyet a dorogi létesítmény mind a félszáz lakója. A fenyegető veszély tehát fennáll akkor is, ha a megyei önkormány­zattal megállapodva megyei intézmény­Fideszes megoldás Attól is joggal tartanak azok, akik a testületi elő­terjesztésben nyitva hagyott hasznosítási kérdés­re keresik a választ, hogy az ingatlan a többi el­kótyavetyélt önkormányzati ingatlan sorsára jut. Előbb„hiába keresnek" majd befektetőt, vásárlót, majd a szokásos elképesztően alacsony áron fog­ják értékesíteni valakiknek, akik majd busás ha­szonnal vagy visszavásároltatják a várossal, vagy sokat keresnek egy jól irányzott befektetéssel. Merényi Tamás, a dorogi Fidesz polgármester­jelöltje mindezzel kapcsolatban lapunknak el­mondta: a kótyavetyék gyakorlatát meg kívánják szüntetni a városban. Ebben a konkrét ügyben az első teendőjük az otthon„visz- szavétele", vagyis a további működtetés. Ahogy Merényi fogalmazott:„a dorogi idősek nem válhatnak sem spekuláció, sem megszorítás áldozatává. Amikor több száz millió folyik el a dorogiak közpénzéből átgondolatlanul, vagy esetleg éppen jól átgondolva, az otthon működéséhez szükséges forrást biztosítani lehet és kell". 30 hídlap hidlap.net

Next

/
Oldalképek
Tartalom