Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 26–47. szám)
2010-09-11 / 33. szám
régió ként működik a ház, akkor pedig különösen, ha magánkézbe kerül. Mi lesz az épülettel? Egyelőre még azt sem tudni, ha a megyéhez vagy magánvállalkozóhoz kerül az intézményi ellátás feladata, vajonTittmannék odaadják-e hozzá a Mosonyi-épületet. Mert az ingatlan az intézmény fenntartójának megváltozásával elválik az idősotthontól, az épülettel és a telekkel továbbra is Dorog rendelkezik. Ha magánvállalkozás vagy a megyei önkormányzat kívánná fenntartani az intézményt, azért Dorog esetleg bérleti díjat szedne, sőt ha a megye csak az ellátást veszi át, dönthet úgy is, hogy az ellátott idős embereket basaharci vagy esztergom- szamárhegyi létesítményekbe költözteti. Sokasodó kérdőjelek Sokan úgy vélik, ez lehet Tittmannék valódi célja. Hiszen az otthon környékén nagy fejlesztéseket terveznek, egy új városmag alakul ki a közlekedési csomópont átalakításával, fejlesztésével. A felfutó környék pedig felfutó ingatlanárakat, befektetési lehetőségeket jelent: üzletek, irodák keresnek majd helyet maguknak, és a Dr. Mosonyi Albert Gondozási Központ épülete elég kecsegtető üzleti terep. A dorogi fideszes képviselők, Balogh Zoltán, Gödrösi János és Szegi János úgy vélik, a Tittmann-féle MSZP-s vezetés ezeket az üzleti érdekeket tolja előtérbe, háttérbe szorítva a dorogi időseket, közülük is a leg- rászoru lobba kát. És akkor bekövetkezhet az, mint a képviselő is fogalmazott, hogy a 80 milliós gyurcsányi lefaragás nem is a legrosszabb része az idősek otthona-ügy- letnek, ezzel a csapással csak leplezni szeretnék a nagyobb volumenű praktikát.-tsinPromtávhő-ügy- milliárdos bukta Ha Esztergom nyer, Dorog miért nem? Mindössze negyvenháromezer forintért adta el városonként a dorogi hőerőmű 43-43 százalékos tulajdonrészét 1997-ben Dorog és Esztergom. Három év múlva Esztergom a maradék hét százalékát 244 millió forintért értékesítette. Egyszer ezer forintot ért egy százalék erőmű, másszor három és félmilliót? És ezt most így hogy? Esztergom és Dorog 1997-ben a Magyar Államtól, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt-n keresztül kapta meg, a két városban 3500 lakást ellátó Dorog-Esztergom Erőmű Kft. 50-50 százalékos tulajdonjogát. A céget a két város 1998-ban eladta, csak 7-7 százaléknyi üzletrészt tartva meg. Az eladott 43-43 százalékos üzletrészért hihetetlenül alacsony árat, mindössze 43-43 ezer forintot kértek az önkormányzatok, gyakorlatilag elajándékozták tulajdonrészüket. 1 százalék - egyszer 1000, másszor 3 és félmillió? Esztergom 2000-ben a maradék 7 százalékát már 244 millió forintért adta el a Prometheusnak, - előtte 1999 végén Könözsy Lászlót Meggyes Tamás váltotta a polgármesteri székben. A valós piaci áron történő értékesítésen túl - a fogyasztók javára - sikerült elérni, hogy a szolgáltató csökkentse a hődíjat és az alapdíjat. így miközben országos átlagban 15 százalékkal emelkedtek a távhődíjak, Esztergomban előbb 0,6 majd újabb 3,6 százalékkal csökkentek az árak. További 100 milliót is ért a 7 százalék A koncesszióért cserébe a Prométheusz Kft. összességében 40 milliós díjcsökkentést hajtott végre, és további 60 millió forintot fizetett az önkormányzatnak. Vagyis, ha 7 százalékért 244 milliót adtak, ezen az értéken 43 százalékért másfél milliárdot kellett volna. Ha figyelembe vesszük, hogy adott helyzetben az önkormányzat„kivásárlása"a maradék 7 százalékból többet is ér, mint a többi százalékok, akkor is milliárdos az árkülönbség a 43 ezer forint és a valós ár között. Vagyis ezt a milliárdos különbséget szalasztotta el a két városvezető, Tittmann János dorogi és Könözsy László esztergomi polgármester. És akkor a koncesszió ellentételezésének elmaradását még fel sem becsültük. Ha a 40 milliós díjcsökkentést és a további 60 milliót is idevesszük, akkor 7 százalékért 344 millió, 43 százalékért 2,1 milliárd aránypár jön ki, vagyis az elvesztegetett érték 2,1 milliárd. Városonként! Az összeg ma, tíz évvel a történtek után is ijesztő. És az ordító különbség láttán felmerül a kérdés: vajon mi késztette a két akkori városvezetőt a kótyavetyére? Esztergomban belebuktak, Dorogon nem A történteket még az Állami Számvevőszék (ÁSZ) is kivizsgálta, és észlelte az anomáliát. Megállapították:„az önkormányzatok a gazdasági társasági érdekeltségek vételéről-eladásáról általában képviselő-testületi döntéssel határoztak. Ezek a döntések azonban a legtöbb esetben csak az adás-vétel kereteit határozták meg. A konkrét feltételek kialakítását - például a fizetés módja, fizetési határidők, késedelmes fizetés esetén a szankció megállapítása - a polgármesterre bízták. Néhány esetben előfordult, hogy az adás-vételről a polgármester a képviselő- testületet az előzetes jóváhagyatás helyett csak utólag tájékoztatta". A „miért"-eket nem vizsgálták, és azóta sem vette senki a bátorságot a vizsgálatra. Ez volt a Promtávhő-ügy. Dorogot máig Tittmann János vezeti, ezzel az üggyel a háta mögött. Esztergomi kollégája, Könözsy még 1999-ben megbukott. t.i. hidlap.net hídlap 31
