Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 26–47. szám)
2010-08-14 / 29. szám
címlapon Augusztus 15-én Mária mennybevételét ünnepli a keresztény világ Magyarország, Mária országa Varga Péter Dénes Augusztus 15-én a világegyház Szűz Mária mennybevételét ünnepli. Magyarországon már Szent István király ünneppé avatta augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját. Esztergomnak külön ünnepe e nap: Szűz Mária a Bazilika védőszentje is egyben. Augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján 10.30 órakor az ünnepi szentmisét Erdő Péter bíboros, esztergom- budapesti érsek, Magyarország prímása vezeti az esztergomi Bazilikában. 4 hídlap A napot említik Mária mennybevétele ünnepének, vagy „dormiciónak”, azaz elszendere- désnek. Szűz Máriának Boldogasszonyként való elnevezése egyedülálló, magyar nyelvi remeklés. Szent István erre a napra hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénykezést. Élete végén - miután Imre herceg tragikus halálával fiú utóda nem volt -, a legenda szerint a király ezen a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, és ő maga 1038-ban e napon halt meg, ünnepét éppen a hazánkban páratlanul erős Mária-kultusznak köszönhetően, a Szűzanya iránti tiszteletből tették augusztus 20-ra. Mária országa, Magyarország A felajánlás a maga nemében páratlan a világon. A közjogban is érvényesült a magyar történelem folyamán a Regnum Marianum eszme, mely szerint Magyar- ország Mária országa. Az Érdy-kódex az alábbiak szerint meséli el a történetet: „Szűz Máriát ez Magyarországban, avagy ez világnak Nagyasszonyának hívnák. István kerál es ez szegény országot Bódogasszony országának nevezé.” István tehát az Árpád-házat, és az országot Nagyboldogasszony oltalmába ajánlotta, a Szűzanya szimbolikus tulajdonának, Boldogasszony örökségének érezte és vallotta. E választásba még
