Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 1–25. szám)
2010-05-08 / 18. szám
helyi história Miről írt az Esztergom és Vidéke 121 évvel ezelőtt? Párizsi világkiállítás és restaurálás IS Egy korábbi, még a Hídlap napilap korszakából eredő rovatunkat elevenítjük fel, remélhetőleg sokak örömére. Nem tagadjuk, hogy a Kalendárium folytatásának ötlete a múlt héten közzétett hírről, a városi könyvtár által végzett digitalizálásról jutott eszünkbe. A technikának köszönhetően pillanatok alatt belelapozhatunk a 19. századi Esztergom újságjába, az Esztergom és Vidéke oldalaiba, friss élményeinket pedig ezúttal osztjuk meg olvasóinkkal. A hetente kétszer, csütörtökön és vasárnap, négy oldalon megjelenő Esztergom és Vidéke 1889. május 9-ei számában számos cikk mellett a vezető írás a „Paris” címet viselő volt, melynek érdekessége, hogy bár vezető helyen áll e téma a lapban, de maga a szerző neve mégse olvasható, sem a cikk elején, sem a végén. De miért is volt fontos ekkor Esztergomnak Párizs? A válasz tán kiderül a cikk egy részletéből: „Az egész világ Paris felé jelent, a hol a művészet, tudomány s az ipát csodái meseszerű tárgyakban vannak kiállítva. A franczia ízlés teremtő ereje és csodálatos invencziója nagyszerű iskolát nyit a világnak, mely most Paris felé özönlik. Hazánknak fejlődésbe levő művészete műipara és ipara fiatal lelkesedéssel és mohó ambiczióval siet mindenhová, a hol kiváló mestereket i követni való mintaképeket talál. És igy a franczia világtárlat sem kerülheti el figyelmét. (...) Magyarország őszinte szeretettél s örvendező csodálattal nézi a párisi világtárlatot, mely azt bizonyítja, hogy milyen erős Franczia ország a béke alkotásaiban. Társaságok alakulnak mindenfelé s a jelszó mindenütt: Paris”. Az újság másik kiemelt cikke az „Utolsó restaurálás” címet viseli, melyben nem egy adott képzőművészeti emlék megszépítésén, hanem a korabeli társadalmi viszonyok helyreállításán lamentál az író, akit - nem lévő szerzői megjelölés - ez esetben sem ismerhetünk név szerint. „Publicisták és államférfiak már évek hosszú során keresztül fejtegetik, hogy mennyi haszonnal vagy kárral járhat a közigazgatás államosítása. Maradjon-e a vármegye továbbra is önkormányzati jogkörében, maradjon továbbra is a restauratió, vagy legyenek-e a megyei tisztviselők állami hivatalnokok, a kiket életfogytig megtart a szolgálat? (...) A kilátásba helyezett reformoknak az egész haladó Magyarország örül, de örülhetnek maguk a tisztviselők is, a kiket a megválasztás sikerére irányított törekvés nem egyszer bénított meg s mindig bizonytalan jövővel fenyegetett. Az államosított megye hivatalnokai függetlenek lesznek s a munkálkodás tisztasága, se- rénysége és sikere kétségtelenül javulni fog. Nem Írjuk fel tehát Esztergom történetébe gyászos betűkkel, hogy az idén lesz az utolsó restauráczió. A múlt és jövő határköve előtt állunk. A reform keresztül vitele az elavult állapotok sírkövét állítja a múltba s az uj tevékenység oltárkövét a jövőbe” - olvasható a korabeli lapból. KSCTüllMiOM. XI. KV KOI.VÁM CSÜTÖRTÖK. 1889. MÁJUS Ö. ... j ESZTERGOM és VIDÉKÉ Városi s nmgyei «-dekeMh kSztöoy* VASAltaor És_csdIfinIfeáa «tTtrAH-imi» non«Kt 1*3. mAm ALATT, uiiocriscK. art Uteau, a »Hal Mirirtü íratni a mí Kt !**■» tiV* Páti« Mi «akM, ajarart laUll«« Wwre. I Iw a Útim**? * .< Ipar; l***i K«wis«« « iil% í+ < «**» KM««* titprib» «»w><M*ÍK4nw, la «iriiAlMaMlTCWirtk > UülAia. A ti'aaoii ÜN« tora*» «rtjafeam, k«. Habt« **'•'*»♦ íIUmIMM mAr M U«w<M ftjl***», kép • ram Úrral Jártad ultinjaiahírt ifárt* wr% ai arain «rinn «Utt, a kanéba ayalia illa* mmíláwt rwfMiaailuUa «-»(aljik. «*m iilail Maßarvruu Jril, tariUca * .olanaiar».' 11 artlMtsrt ngnl a (waUlaaU» K a BarUjaa MÚHn h a na- »ital a KcpáUaflil artwitn IráaiitaH yergesújfalun eladó r50 m2-es ingatlan, a képen látható házzal, amelyben 2db új, 100m2-es lakás van. Extra: uterén, nagyterasz, 2 konyhabútor, elektromos kapu, szép kert, melléképület! »I.: 0620/9585-345 Májusban összeségében csak 35M forint kalendárium
