Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 1–25. szám)

2010-02-27 / 8. szám

exkluzív Esztergom-emberek Az igazság megismerésének biztos pillérei Gulya István A számos tudományos elismeréssel - egyebek mellett az IEEE (Institute of Electrical and Electronic Engineers) kitüntetései­vel, Szentgyörgyi Albert-, Széchenyi- és Bolyai-díjjal - rendel­kező hetvenéves akadémikus-egyetemi tanár, dr. Roska Tamás professzor szeretheti a pezsgést. Tudós munkássága és a Ma- gyarTudományos Akadémia Számítástechnikai és Automati­zálási Kutatóintézete Tudományos Tanácsának elnöksége mel­lett - többek között - a Veszprémi Egyetemen megszervezte a Műszaki Informatika-szakot, a Pázmány Péter Katolikus Egye­temen az Információs Technológiai Kart, és nem utolsó sorban neki is köszönhető az esztergomi egyetemi információs-tech­nológiai mérnökképzés beindítása. Beszéltünk erről is, illetve művészeti missziójáról, a királyvárosi Liszt-hétről, valamint a Collegium Esztergom intézetéről.- Professzor úr, bevallom, laikusként még az oktatott tárgya elnevezését sem értem: „celluláris hullámszámítógépek". Mit kell ér­teni alatta?- Az elmúlt néhány évben gyökeres vál­tozás kezdődött a számítástechnikában. Manapság már nem csak néhány procesz- szor kerül egy chipre, hanem sok ezer. A technológiai okok miatt gyorsan és haté­konyan kell kommunikálni közöttük, ezt elsősorban a szomszédokkal lehet meg­valósítani. Ezért ennek a - mondjuk úgy- lágyhálón elhelyezett processzor-sereg­nek úgy kell a programozását megoldani, hogy főleg a térbeli szomszédjaikkal lépje­nek kapcsolatba. Ezt jelenti a cellularitás. A hullám pedig azt, hogy ezek a processzo­rok mintha egy víz felszíne volnának, úgy, hogy az aktivitásuk hol erősebb, hol alacso­nyabb, illetve azok a jelek, amik őket elérik, hol nagyobbak, hol kisebbek, azaz úgy kell megszervezni a programozást, hogy egy nagyobb feladat szinte hullámszerűen fus­son végig a sok-sok processzoron.- Ahogy magyarázza, olyan, mintha az élet és a technika egymásra találna.- Valóban. Ennek a celluláris hullámszá- mítógép-jellegnek érdekes és szép példá­it találjuk az élő szervezetek, elsősorban az idegrendszer működésében. Amikor például nézünk, akkor a retinánkban, an­nak különböző rétegeiben ilyen hullám­szerű diffúzió történik, efféle hullámsze­rű jelenségek zajlanak le - és általában egy-egy neuron csak egy adott sugarú körben, a direkt, közvetlen környezetével van összekapcsolva.- Ön „nagy egyetemikar-szervező": 1998- ban megszervezte a Pázmány Péter Katoli­kus Egyetem Információs Technológiai Ka­rát, aminek alapító dékánja is volt 1998 és 2006 között, jelenleg a kar pro-dékánja és a Doktori Iskola vezetője, most pedig az esz­tergomi egyetemi információs-technológi­ai képzést. Hogyan történt mindez város­unk esetében?- Pár esztendeje - a 2000-es évek ele­jén - mint a Pázmány-egyetem Informá­ciós Technológiai Karának dékánját kere­sett meg a város vezetése, hogy indítsunk Esztergomban képzést. Erre csak akkor kerülhetett sor, amikor már a budapesti kar megerősödött. Ma már két szakon is sikeres kutató-egyetemi képzést folytat egy közel hétszázfős karon a Józsefváros­ban, a Semmelweis Egyetem Klinikáival is összefogva. Végül, tavaly ősszel, Nyékyné Gaizler Judit dékánasszony vezetésével megindult a kihelyezett tagozatunk Esz­tergomban a mérnökinformatikus-kép- zés gyakorlati szakirányában. (Amit elő­segített, hogy a Pázmány-egyetemhez került a Vitéz János Pedagógiai Főisko­lai Kar.) A város támogatásával több fia­tal jutott ösztöndíj-támogatáshoz, és a laboratóriumok felszerelése hasonlókép­pen így valósul meg. Sőt talán először az országban minden elsőéves hallgató egy laptop számítógépet kapott. Ma még a Szent Adalbert Központban folyik az ok­tatás, ám reményeink szerint két eszten­dő múlva már elkészül a Déli Kanonoksor felújításával a BSC egyetemi képzés teljes telephelye, és a kollégiumot is felújítva birtokba vehetik a diákok. Nagyon fon­tos, hogy a csúcstechnológiai képzéshez a legmodernebb laboratóriumok fognak rendelkezésre állni, valamint a közössé­gi termek igényes kialakításával a város számára, alkalomszerű használatra, egyik előadó-helyiségünk koncertteremként is szolgálhat. Az esztergomi egyetemi képzést a ko­rábbi kérések alapján nagy örömmel tá­mogattam, azonban annak a konkrét megszervezése már a dékánasszony ve­zetésével történt.- Fogalmazhatunk úgy, hogy Ön mint az itteni egyetem elméleti atyja bábáskodott- bábáskodik felette? 26 hídlap hidlap.net

Next

/
Oldalképek
Tartalom