Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 1–25. szám)

2010-02-27 / 8. szám

exkluzív- Inkább mondjuk azt, hogy a város egy régi tervének a kibontakozásához igye­keztem a tanácsaimmal hozzájárulni. Egyébként a mérnökinformatikus-kép- zésnek - amit a bolognai besorolás sze­rint úgy is neveznek, hogy BSC-, azaz első fokozatú képzés - a mérnököket illetően kétfajta szakirányáról beszélhetünk. Az egyik az úgynevezett akadémiai, a másik pedig a gyakorlati szakirány. Esztergom­ban ez utóbbit műveljük. Korábban már akkreditáltuk, és az a reményünk, hogy az ottani vállalatok számára ez egy fontos szakember-igényt fog majd kielégíteni.- Az esztergomi egyetem lehet a „magyar Szilikon-völgy"?- Ez így nem pontos. Az esztergomi és környéki vállalatok - a képzést végzettek potenciális munkahelyei - fő profiljukat tekintve (ugyebár a Suzuki a gépjármű-, a Richter a gyógyszer-, a Sanyo a napelem­gyártással foglalkozik) nem számítástech­nikai cégek, másfajta technikákat képvisel­nek, azonban azoknak részleteikben sok közük van a mai elektronika, számítástech­nika területeihez. S például az ezeknél a vállalatoknál is igen fontos méréstechnikai kérdések, amiket ma szoftvervezérelt mé­rőrendszerekkel oldanak meg, domináns irányait adják az esztergomi képzésnek.- A jövő tudósembere a gyakorlati tudo­mányok embere?- Ezt nem állítanám. Ezek különböző műfajok. Inkább úgy fogalmaznék, hogy itt egymást kiegészítő különböző szakér­telmekről beszélhetünk. Ma általában a mérnöki területen igen sokféle képesség létezik. A konstruktőrök új konstrukciókat találnak ki, vannak, akik nagyon bonyo­lult technológiákat tudnak magas szinten gyártásban tartani, és akadnak, akik az elméleti irányban lépnek hozzá tovább. Ezek különböző területek, amelyeknek az egymást kiegészítő jellege alkotja a mai csúcstechnológiai ipart.- Mindez feltételezi, hogy specializálódás megy végbe, miszerint gyakorlati és elméle­ti tudósemberek lesznek?- Igen. Van a mesterségbeli tudás, ké­pesség, kiválóság, és van az elméleti ki­válóság. S úgy gondoltuk, hogy az esz­tergomi képzésben a gyakorlati szakem­berképzésre helyezzük a hangsúlyt. Mert helyben és a régióban elsősorban erre mutatkozik igény és kereslet - és ugye, ez mind a városnak, mind az ott lévő vállala­toknak is az érdeke.- Esztergom szimbolikus pontja, ha úgy tetszik: szíve Magyarországnak, tulajdon­képpen minden magyarnak, akik életük­ben legalább egyszer igyekeznek megfor­dulni itt. Ön milyen Esztergom-élménnyel rendelkezik?- Úgy gondolom, hogy Esztergom több mint ezeréves története jól példázza Ma­gyarország történetét. Az ezerkilencszáznyolcvanas évek vége felé jártam először Esztergomban, amikor Péter fiam belépett a szemináriumba, ami az egész családunknak nagy megtisztel­tetést és lelki örömöt jelentett. Itt szentel­ték pappá 1995-ben, és ma a Szeminári­um spirituálisa és a teológia tanára, sokak lelki vezetője. Lelkileg tehát egyre köze­lebb kerültem Esztergomhoz. Aztán az esztergomi egyetemi képzés elindítását követően harmadik „találko­zásom" a várossal azon nagyszerű kezde­ményezés, ami a Liszt Ferenc Zeneaka­démia néhány tanára és Reményi Károly esztergomi karnagy úr jóvoltából immá­ron harmadik éve mutatja fel Esztergom szellemi történetének különleges kivá­lóságát, a város anyagi és logisztikai tá­mogatásával. Nevezetesen: az Esztergo­mi Liszt-hét rendezvénye augusztus utol­só hetében, ahol világhírű művészek és a legfiatalabb tehetségek mutatják be a magyar zeneszerző-géniusz és zongora­virtuóz életművének egy kevésbé ismert, de korszakalkotó részét, főképpen spiri­tuális ihletésű remekműveit. Legutóbb Bogányi Gergely adta elő a Bazilika ku­polája alatt Liszt életművének egyik kü­lönösen megkapó, elmélyült zongoraso­rozatát, egyfajta lelki katarzist váltva ki a nagytemplomot megtöltő közönségben. Liszt Esztergomhoz kötődő, a Bazilika fel­szentelésekor saját maga által vezényelt miséje immár kétszer is elhangzott a bu­davári Mátyás-templom ének- és zeneka­ra, valamit a csatlakozó kórusok együttes tolmácsolásában. A múlt augusztusi kez­deményezést folytatva nemzetközi kórus- találkozóra szintén sor kerül, mint ahogy zongoristáknak és énekeseknek tartandó nemzetközi mesterkurzusra is. Talán el­jön az idő, amikor Lisztről Esztergom jut az emberek eszébe, úgy mint Mozartról Salzburg. A Liszt-hét szellemi támogatása is része és szép színfoltja annak a nagyobb kez­deményezésnek, amit tizenkét kutató-tu­dós, a tudomány legszélesebb területeit átfogva indított el egy multidiszciplináris tanulmányi intézet, a Collegium Eszter­gom létrehozásával.- Mik a céljai ennek az intézetnek?- Itt az Esztergom szó kettős jelenté­sű: magát a történelmi várost, valamint a magyar szellemi megújulási törekvéseket és a világra való nyitottságot egyaránt szimbolizálja. Ez az intézet részben a Páz- mány-egyetem támogatásával jött létre, fővédnökei: Sólyom László köztársasági elnök úr, dr. Erdő Péter prímás-érsek úr és Vizi E. Szilveszter úr, a Magyar Tudo­mányos Akadémia korábbi elnöke. Ket­tős telephelye a Pázmány-egyetem Infor­mációs Technológiai Kara és az esztergo­mi Szent Adalbert Központ. A Collegium Esztergom egyesület alapítóinak szakte­rületei átfogják az idegtudomány, agyku­tatás, genetika, nanoelektronika, bionika, orvostudomány, történelem, filológia, matematika, kánonjog és biblikum terü­leteit, és ebben a széles kitekintésben ke­resik a mai világ emberének kérdéseire a válaszokat. A Collegium Esztergom szer­vezésében májusban nemzetközi szim­póziumra kerül sor, amelyen az Amerikai Egyesült Államok, Németország és Ma­gyarország neves tudósai vitatják meg a genetika és agykutatás legújabb ered­ményeinek tudományos lehetőssége­it, realitását a gyógyításban és bioetikai korlátáit, valamint az igazság megisme­résének biztos pilléreit. Ezekben a kez­deményezésekben - úgy hiszem - ben­ne rejlik Esztergom történelmi és szelle­mi missziója. hídlap 27

Next

/
Oldalképek
Tartalom