Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 27–51. szám)
2009-12-19 / 50. szám
helyi história Esztergom felfedezése, avagy a hely története Egy legendás esztergomi újságíró históriája Helytörténeti rovatunkban már többször mutattunk be olyan jeles személyiségeket és életútjukat, akik szorosan kötődtek Esztergomhoz, illetve környékéhez. Wencz Balázs levéltáros segítségével ezúttal Vécs (Witzman) Ottó fordulatokkal teli életét mutatjuk be, aki Esztergomban tanult, majd később a város legendás újságírója lett. V écs Ottó, Witzman István - aki gróf Montenuovo németbolyi birtokán volt uradalmi gépész - és Tengler Erzsébet fiaként, 1902. január 2-án született a Baranya vármegyei Főherceglakon (mely település ma a Knezevo nevet viseli, és Horvátországhoz tartozik). Szüleinek Ottón kívül két leány- gyermekük volt, Stefánia és Elza. Vécs Ottó az alapfokú tanulmányait a bezedeki és a németbolyi falusi iskolákban végezte, iskolai előmenetelével kapcsolatosan azonban a következő megbízható információnk már az 1921-es tanítói pályaválasztás idejéről való, ekkor ugyanis az Esztergomi Érseki Tanítóképzőbe (mely meglehetősen távol esett születési helyétől) jelentkezett, ahol a sikeres felvételt követően megkezdhette tanulmányait az impozáns épület falai között. Tanítói képesítést 1925-ben szerzett, ezt követően pedig az Esztergom-tábori Szalézi Intézetben, mint kezdő tanító helyezkedett el. Itt ismerkedett meg Féja Gézával, aki a két világháború közötti Magyarország irodalmi életének egyik prominens alakja volt. A tanítás mellett újságíróként is bontogatta szárnyait, ezt igazolja számos írása, melyek az Esztergom és Vidéke című polgári hetilapban jelentek meg. Minden bizonnyal újságírói pályája kezdetére tehető Witzman vezetéknevének magyarosítása is, Vécsre. Az 1920-as évek második felében családot alapított, ekkor ismerkedett meg ugyanis Oberth Luciával, akinek az édesapja Oberth Ágoston az Esztergomi Érseki Tanítóképző egykori tanára volt. Lucia családja nem örült Vécs Ottó udvarlásának, mivel lányuknak nálánál jóval tehetősebb kérői is akadtak. Ennek ellenére Vécs Ottó megkérte a kezét, s 1927 decemberében feleségül vette választottját. Házasságuk során két fiúgyermekük született: az idősebb Ottokár 1929-ben, míg Ernőd 1933-ban. Vécs Ottó az 1930-as években az Esztergom és Vidéke szerkesztője lett. Szerkesztőként közismert embere volt az akkor pezsgő kulturális életet élő Esztergomnak. Mint újságíró sokfelé megfordult, a közéletbe is bekapcsolódott. 1931-ben jelentette meg az Esztergom tragédiája (tizenkét éves klikkpolitika és városgazdálkodás) című könyvét, melyben kísérletet tett a város korrupt vezetőinek leleplezésére, ami olyany- nyira sikerült neki, hogy a kötet visszhangja miatt felfüggesztették szerkesztői állásából. Vécs Ottó mindig is kitüntetett figyelmet fordított az 1920. június 4-én aláírt trianoni békeszerződés igazságtalanságára, éppen ezért elhatározta, hogy végigjárja a csonka Magyarország határait. Kerékpárjával majd egy évig tartott, amíg bebarangolta a határvonalakat, aminek eredményeképp 1931. év végén megszületett a „Vérző határok” című könyve, magyar, német és angol nyelven, s mely kötet báró Perényi Zsigmond ajánlásával - aki a Nemzeti Szövetség elnöke volt - jelent meg. A könyv borítójára Bajor Ágoston illusztrációja került, aki Vécs Ottó jó barátja, és nem mellesleg Esztergom ismert festő grafikusa volt. 1938-ban szerkesztette az Új Esztergom és az Esztergom című újságokat is. Utóbbi saját kiadásában jelent meg, igaz mindössze egy alkalommal. 1939-ben Dunaszekcsőre helyezték át. Régi álma teljesült ekkor, 1921-ben történt elköltözése óta ugyanis visszavágyott Baranyába. Itt két- két évet dolgozott a német érdekeltségű Pécs-bányatelepi iskolánál, majd a Pécs-vasas bányatelepi iskolában. 1943 nyarán, amikor már négy esztendeje tombolt a II. világháború megkapta a SAS behívót, ami az azonnali bevonulást jelentette. A keleti hadszíntérre került, s mivel kiválóan beszélt németül tolmácsként nagy hasznát vették. Ekkor újságíró barátja, Milotay István, aki a háború alatt az „Új Magyarság” fő- szerkesztője volt, felkérte Vécs Ottót, hogy írjon tudósításokat a frontról. Sorozatban jelentek meg cikkei a Pripjaty mocsarak vidékéről, a partizánok elleni harcokról. 1944 nyarán orosz fogságba esett, ahonnan csak 1947-ben került haza. Ezt követően családjától külön élt. Útja ismét Baranyába vezetett, egy kis faluba, Tekeresre, ahol kántortanítóként működött 1948 nyaráig, ekkor ugyanis politikai múltja miatt elüldözték. Egy régi ismerőséhez - akinek a neve azonban feledésbe merült - az akkor már jugoszláviai Szabadkára ment, ahol 1956-ig tartózkodott. Az 1956-os forradalmat követően került Belgiumba, és Brüsszelben ismét nevelőként dolgozott. Itt élt egészen 1961. március 7-én bekövetkezett haláláig. ESZTEimMKE lersutanr politikai U társadalmi lap ('•Ólaitok An lO.vntAmeip 16 M. Eriszlns a Eirály Október hónap utolsó vaséi napját az Egyhez Krisztus Királynak szenteli. A klérus és a világiak együtt borulnék I: ilyenkor e Legteiségescbb Uralkodó. a legnagyobb király előtt, Akinek hatalmához nem lehet földi uralmat mérni. Akinek !elsejéhez nincs hozzá a tóidon. Minden halai nan felülról adatott s mi gyarló kicsiny emberek mennyiszer tekintjük emberi öncélnak a hatalmat s akinek kezében ilyen van letéve, hányszor r.c gyakorolja, amint azt h vényei rendelik. Krisztus Királynak ünnepéi lokozott mértékben kell meg- Onnepelni a nem elég, hogy impozáns felvonulások legyenek, ünnepi szónoklatok hangozzanak el, a telkeknek kell alázatosan, szeretettel és előtt lében akik bezárkóznak az Isten igéje előtt. Nem kell soha sem lélni a kommunizmus veszedelmétől. kell tartani, hogy a nép eltántorodik Istenétől és döngetni kezdi még a legszentebb templomok kapuját Is, hogy szent ereklyék felbujtott csőcselék vad dühének esnek áldozatul, ha azok, kiknok kezébe Isten a hatalmat adta, ennek gyakorlását Krisztus Királynak az akarata szerint végzik. Fenni a tehetőseknél, a hatalmasoknál kell alázatosaknak lenni; a példaadás legyen megfelelő, a szavakat, az ígérete- teljes összhangba kell nlli- a cselekedetekkel, a nagy darab kenyérből juttatni kell az éhezőknek, a szociális bajokon segíteni kell, — akkor a kell félni semmiféle baj- cs nehézségtől, akkor soha- i fogunk Spanyolotszág sorit jutni, a Krisztus a Király mindig közöttünk íog maradni, hogy szereteti« és békéjét szélárassza a legkisebb kunyhó zuFényes ünnepségek között történt a pűspökszentelés népi rUfiM Jelezi», hogy Eezlrrgoru ■'zönsága n»gy ünnepre vittek Nyolc tv után újre pOapökaze Iáé volt. Akkor brtyv Istvánt, bánytlgazgatát, Gátier linos bánya- ügyi tanácsolt alb., a( eszlsrgnml notablHiáaok közül: de KaJwsay László (Alapáni, dr. Ftey Vilmos at- lapinl, (Hah Gyula polgénnatlari, vHáz báró záasMaljpaetnca •ni kriimiral való megbánás» kO nkez.ll ezen atavak kitátaláben rCnessék tel áa sz»nt«ltea»ék tál a (ajed mennyel áljánál a főpapi kezeli is megkérnék Oflertorumkot as új püspök a hat- cégptimáanak kit égő gyertyát, egy ai.ny s egy ezüit kényétet továbbá 'l hordának» bort ajánlott faL A hercegpelmáa a mit» további után átadta aa dj püapOknek a pU.pOkl hálálom (elványail az avan- géliumo« konyvat, a püspöki gyűrűi, a páuiorbotot, a aUvegel áa a ksaz- tyűkel. Az ti) püapök a lialaktm Iáivá nyalnak álválala után végigment a templomon • a |el»oláv«kie elad püspöki áldását adta. A gyönyörű izaitarláa vágán a hercegprímás Te lltumol Intonáh, majd n esflnlmlstnsk beft|szö rá szál elmondva, fényes kisársUvsl eltávozol! a bazilikából. A pUtpöksianlalái alkalmiból a IslenlsvAket thnUmrt /.illán agy 32 hídlap hidlap.net
