Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 27–51. szám)
2009-12-19 / 50. szám
helyi história Csáky Miklós József érsek Aki hasznosan munkálkodott Varga Péter Dénes A Szepes megyei Szepesváralján 1698. december 5-én született Csáky Miklós József mindössze hat esztendőt töltött az esztergomi érseki székben, ám az érsekségét megelőző évtizedekben betöltött tisztségei és egyházépítő tevékenysége mindenképp említésre érdemesítik. A pja adorjáni gróf Csáky István országbíró, édesanyja pedig gróf Barkóczi Mária voltak. Kisdiák éveit Kassán töltötte, 1716-tól a bécsi Pázmáneum, ezt követően pedig a római Collegium Germanico-Hungaricum növendéke volt. 1721-ben lett teológiai doktor. Karrierje meredeken ívelt fölfelé az egyházi pályán, hiszen a már korábban elnyert szepesi apátság után 1721-ben III. Károly császártól megkapta a szentjobbi apát címet is. A bihari apátságot még Szent László király alapította és látta el dús jövedelmekkel, azzal a céllal, hogy itt őrizzék Szent István király épségben maradt jobbját. Maga a jobb a hódoltság idején elveszett, majd kalandos úton előkerült, mígnem véglegesen Budán helyezték el, az apáti cím azonban tovább élt. Csáky Miklós József a továbbiakban is számtalan tisztség birtokosa lett. Volt váradi kanonok, békési főesperes, de Mária Terézia sem felejtette el a család érdemeit, 1737-ben váradi püspökké nevezte ki. Fölszentelésére Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén került sor a kassai főszékesegyházban. Közel tízéves nagyváradi püspöksége idején folytatta elődei egyházépítő tevékenységét, és mivel a bihari görög katolikusok főpásztora is volt, sokat tett Máriapócs kegyhellyé alakítása érdekében. 1740-ben végiglátogatta egyház- megyéjét, és amint Kéringer Mária írja, lehangoló állapotokat talált. Drámai hangú levélben fordult tehát a királynőhöz kérve, hogy tekintsen el bizonyos pénzösszegek kincstári befizetése alól, megteremtve ezzel a helyi felhasználás lehetőségét. Mária Terézia leirata helyt adott a kérésnek, így lehetővé tette, hogy a püspök új plébániákat alapíthasson Bényben, Magyarcséken, Derecskén, Bárándon, Keserűn, Micskén, Váncsodon, Vaskoh-ban és Zilahon. Hozzálátott a püspöki palota építéséhez is, valamint szobrot állíttatott Váradon Szent László király tiszteletére. Az egyházi mellett világi karrierje is említést érdemel. 1742-től Szepes vármegye főispánja, majd belső tanácsos. Kinevezését a királynő „számtalan világi és egyházi ügyekben való hasznos munkálkodása” miatt tartotta ildomosnak. De létrehozott posztógyárat, üveggyárat és fafeldolgozó telepeket is. 1747. szeptember 9-én kelt a pápai bulla kalocsai-bácsi érseki kinevezéséről. Októberben vette át érseki palliumát, székfoglalójára pedig novemberben, Szent Márton ünnepén került sor. A későbbiekben megkapta a Hétszemélyes Tábla bírája, valamint a Bács-Bodrog megye főispánja tisztségeket is a királynőtől. Pozsony, valamint Esztergom vármegye főispánjaként érte az érseki kinevezés 1751-ben. Az érseki széket 1752 áprilisában foglalta el. Rövid érseksége idején több megyében végzett egyházlátogatásokat, újjáalakított érseki palotáját 1754 decemberében „mint európai városhoz méltó épületet” mutatta be. 1757. május 31-én halt meg Pozsonyban. Az érseki palota épületében ravatalozták föl, temetésére azonban csak majdnem egy hónap elteltével, június 20-án került sor fényes külsőségek közepette a Szent Márton-székesegyházban. HÁZI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS: Mindazoknak a személyeknek, akik: • Otthonukban egyedül élnek, segítségre szorulnak • Idős emberek, fogyatékkal élők • Egészségi állapotuk miatt segítségre szorulnak • Ápolásra, gondozásra van szükségük • Nehézséget okoz a napi bevásárlás, házimunka • Orvoshoz szeretne menni, kísérőre lenne szüksége • Recept felíratása, kiváltása gondot okoz • Hivatalos ügyei elintézésében tudunk segíteni TELEFONSZÁMUNK: 06-33-314-931 VÁRJUK JELENTKEZÉSÜKET! SEGÍTSÉGET NYÚJTUNK Keressenek minket a következő címen: GLATZ GYULA SZOCIÁLIS KÖZPONT 2500 ESZTERGOM, SIM0R JÁNOS U.122. (BUSZVÉGÁLLOMÁS) hidlap.net hídlap 33
