Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 27–51. szám)
2009-10-31 / 43. szám
helyi história A 14-es Hollók fekete éve Immár 20 éve, hogy újjáalakult a 14-es Holló Cserkészcsapat. A jeles évforduló kapcsán szerveztek ünnepi találkozót szeptember 26-án, szombaton az Esztergom Belvárosi Szent Péter és Pál Plébánia kertjében az elmúlt két évtized esztergomi cserkészei. A 2009-es év mégsem a legszerencsésebb időszak a csapat életében.Tavasszal váratlanul meghalt szeretett parancsnokuk, Borbély Péter. „Azóta nem mennek túl jól a dolgok." - fogalmaz Barna János, a csapat jelenlegi parancsnoka.„Húsz év után idén végleg el kellett hagynunk a Bazilika plébánián lévő cserkészotthont. Szerencsére a cserkészfoglalkozások megtartására helyet biztosított a Belvárosi plébánia, de a felszerelésünknek csak egy részét tudtuk itt elhelyezni - a többit városszerte több helyen. Néhány napja derült ki, hogy elveszítjük csónakházunkat is. A 90-es évek közepén a Kolping Egyesülettől került hozzánk használatra a régi 14-es Holló csónakház. Most úgy tűnik, a városnak tervei vannak a területtel, ezért nekünk is menni kell. Az ott tárolt kb. 30 vízi jármű elhelyezését az Esztergom Mahart Kft. vezetésének köszönhetően, ideiglenesen az ő raktárukban sikerült megoldani. Ez most óriási segítség, de végleges bázisra lenne szükségünk." getet, melyet Túrán névre kereszteltek. A „Hollók” családfáján új ágak is fakadtak: kiválva megalakult a Tanítóképző csapata, a 266-os Pázmány Péter cserkészcsapat, valamint a 14/0 számú „Öreg Holló” csapat Eggenhoffer Béla parancsnokságával. 1923-ban az esztergomi vízicserkészek különleges egyenruhájukban - sötét ing fehér nyakkendővel - Passautól Esztergomig eveztek. 1924-ben Saly Arnulf lett a parancsnok, Mattyasovszky pedig a főparancsnok. Az év nagy eredménye volt a cserkész fúvószenekar megalakulása, Zsolt Nándor és Sommer Timót vezetésével, valamint a kispap raj létrejötte. A 1926-os Megyeri Nagytáboron ötven cserkész képviselte a csapatot, és a különböző ügyességi versenyeken 29 első helyet szereztek. Versenyzés szempontjából a legszerencsésebb esztendő mégis az 1927-es volt. Az ekkoriban több mint kétszáz fős csapat egy őrse részt vett a Dániában megrendezett nemzetközi víziversenyen, ahonnan 3 első és 1 második helyezéssel bajnokként tértek haza. A következő évben a csapat részt vett az angliai Birkenhead- ban megrendezett III. Jamboree világ- találkozón. A csapatot többek közt az akkor 16 éves Bády István, Esztergom későbbi polgármestere képviselte. Ebben az évben épült a Bencés Gimnázium cserkészeinek csónakháza a prímáskertben, ez lett a későbbi úttörőház. Az 1930-as évek elején Kasszián atyát Budapestre helyezik át, azonban szülei örökségéből újabb csónakházat vásárolt a 14-es „Öreg Hollók” részére. AII. világháború miatt a csapatmunka megtorpant, de nem szűnt meg - Monsberger Ulrik majd Besenyői Zoltán irányításával működött, egészen az 1948-ban rákényszerített feloszlatásig. Az újjáalakulás évei A kommunizmus évei alatt cserkészetünk meghúzódva, lakásokon, baráti kirándulások alkalmával élte értékmentő életét. A rendszerváltással Magyarországon megindult a cserkészmunka újjászervezése. Esztergomban 1987 végén Csongrádi Jenő cserkésztiszt ösztönzésére, plébániai körökben kezdték el az ifjúság toborzását. 1988- ban újjáalakult a Magyar Cserkészszövetség, majd 1989. február 22-én hivatalosan is újjáalakult a 14-es Holló Cserkészcsapat, Kolumbán György csapatparancsnok vezetésével, Borbély Péter, Rottár József, Eck Alajos, Rottár Józsefné, Csató Béláné, Padányi László, Jung-jung Ferencné közreműködő segítségével. A fenntartó testület elnöke Kovács Tibor őrkanonok volt. Az első fogadalomtételre 1989. április 23-án a várkápolnában került sor. Az első „újkori” cserkésztábor a Bőgőskeresztnél szerveződött, ekkor került felállításra a jelenleg is látható fakereszt. Még ebben az évben 140 gyerek jelentkezett a csapatnál felvételre, majd december 17-én a Bazilikában 74 fiú és 62 lány tett fogadalmat. Az elkövetkező években Dömösön és a Börzsönyben szervezték nyári táboraikat. A táborba szállók létszáma rendszeresen 100 feletti volt, a csapat összlétszáma elérte a 150 főt. A megnövekedett taglétszám befogadására már nem volt alkalmas a Belvárosi plébánia, ezért Kovács Tibor kanonok úr plébániáján új épületegyüttest bocsátott a cserkészek rendelkezésére. A csapat, megőrizve a Hollók régi jó hírét, minden megmérettetésen jól szerepelt. Nem volt olyan verseny, ahonnan nem dobogós helyezéssel tértek haza. 1992-től a cserkészmunkában több párhuzamos szakirány jelent meg: kisebbeknek a kiscserkészet, felső tagozatosoknak a cserkészet, középiskolásoknak a vízicserkészet kínált gazdag programot. 1993-ban akicsik Dömösön, a nagyobbak Péliföldszentkereszten tanyáztak, a „vizesek” pedig teljesítették a Nagy-vízikör Duna-Sió-Balaton- Zala-Rába-Duna távját. A következő évben az akkori parancsnok, Rottár József lemondott tisztségéről, a csapat vezetését Borbély Péter vette át. Az evezés mellett a „vizesek” fő foglalatossága a barlangászat és a kerékpáros túrázás lett. Kerékpáron járták be a Ma- gas-Tátrát, Lengyelországot - eljutva az Északi-tengerig -, Csehországot és hazánkat is. 1998-ra a fiatalok továbbtanulása okán vezetői szinten kiürült a csapat, ezért új tagok felvételére nem volt lehetőség. Ekkor alakult meg a Belvárosi plébánián Beer Miklós vezetésével a IV. Béla király cserkészcsapat. Éveken keresztül párhozamosan működött Esztergom két csapata, majd 2005-ben nyilvánvalóvá vált, hogy erre nincs elég energia. Ettől az évtől összefogva - 14-es Holló néven, mintegy nyolcvan fővel - folyik a városi cserkészmunka. hidlap.net hídlap 31
