Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 27–51. szám)

2009-11-07 / 44. szám

esztergom Boldog Meszlényi Zoltán emlékezete Múlt hét szombaton a hívők sokaságán túl szinte megszámlálhatatlan egyhá­zi és világi méltóság, bíborosok, püs­pökök, politikusok - köztük Meggyes Tamás polgármester - részvételével, Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom- budapesti érsek főcelebrálásával és Paskai László bíboros, valamint Angelo Amato érsek, a Szenttéavatási Ügyek Kongregációja prefektusának koncelebrálásával bemutatott ünne­pi szentmise keretében hirdették ki XVI. Benedek pápa apostoli levelét, amelyben megengedi, hogy a jövőben Meszlényi Zoltán püspököt boldogként tiszteljék. A vértanú püspök boldoggá avatásáról Székely János püspökkel be­szélgetett Varga Péter Dénes.- Korunk emberének számos dolgot ismét meg kell tanulnia. Ezek közé tartozik az ünneplés is. Megállni egy pillanatra, meg­feledkezni a hétköznapok gondjairól és kö­zösen, együtt örvendezni. Az egyház két­ezer esztendős történetében mindig is nagy jelentősége volt az ünnepeknek. Különösen kiemelkedőek azok az események, amikor hálaadó istentisztelet keretében, Te Deum- ot zengve ünnepélyesen kihirdetik vala­mely hitvallójukról, hogy szent vagy bol­dog. Mennyire jelent megtiszteltetést a ha­zai egyház és leginkább főpásztora iránt, hogy a Szentatya Erdő Péter bíboros urat bízta meg a szertartás lebonyolításával?- XVI. Benedek pápa némileg módosí­totta a szentté-, illetve boldoggá avatás eddigi rendjét. Oelőtte ezeket a szertar­tásokat mindig a pápa végezte, általában Rómában vagy egy-egy apostoli út során azon a helyen, ahol az illető szent vagy boldog élt, esetleg meghalt. Az Őszent­sége által bevezetett új rend szerint most már a boldoggá avatásokat általában nem a pápa végzi, ő csak a szentté ava­tásokat hirdeti ki leginkább Rómában. Az, hogy kit bíz meg a boldoggá avatás kihirdetésével, mindig egyéni elbírálás alapján történik. Hogy ebben az eset­ben Erdő Péter bíboros úr kapta a meg­bízatást, az nyilvánvalóan az iránta való személyes megbecsülés jele, hiszen ő na­gyon fontos egyénisége egyházunknak, az Európai Püspöki konferenciák elnöke, tagja volt most is az afrikai sinodusnak, tehát nagyon sok fontos egyházi döntés­ben meghatározó szava van.- A boldoggá, illetve szentté avatás rendjét többször szabályozták az elmúlt kétezer esz­tendőben. Pápai hatáskörbe csak III. Sándor vonta 1170-ben. Előtte miképpen történt?- Nem volt annyira pontosított, mint napjainkban, sokkal inkább a nép egy­szerű hitérzéke volt az, amiben fölis­merték egy-egy hitvallóban a szentet, de kezdettől magától értetődő volt, hogy a vértanúkat az egyház szentnek tartotta, tehát mindenkit, aki bizonyíthatóan a hitéért, a szeretetért adta az életét.- Meszlényi Zoltán püspök 1948-ban a következőket mondotta egy szentbeszé­dében: „Jól tudjátok, hogy a vértanúk kora nem zárult le az első századokkal ...Alig volt egy-egy emberöltő, amelyben nem vol­tak vértanúk a világegyház egyik vagy má­sik pontján.” A püspök tudatosan készülhe­tett a vértanúságra?- A beszédeiből és más jelekből is vilá­gosan látszik, hogy igen, ő gondolt erre a lehetőségre, sőt egyre inkább, ahogyan a kommunista diktatúra szorítása erő­södött. Nagy szeretettel idézte a vérta­núk alakját és gyakorta beszélt a kom­munizmus első vértanú-áldozatairól. Amikor Mindszenty József bíboros urat elvitték Esztergomból 1948. december 26-án, Meszlényi püspök úr hazalátoga­tott a családtagjaihoz. Közülük többen úgy emlékeznek erre a látogatásra, mint­ha búcsúzni érkezett volna, tehát sejttet­te, hogy rá is hasonló sors várhat, mint a prímásra. A sejtés két esztendő múlva vált valósággá, amikor 1950-ben meghalt Mindszenty bíboros úr helynöke, Drahos János. Az egyházjog szerint következő főpásztor kijelölése megtörtént. Am őt, Giegler Károlyt Drahos halálát követő­en rögtön elvitték. A diktatúra lehetet­lenné akarta tenni az utódlást, nyomták a maguk emberét, Beresztóczy Miklóst, akit azonban még 1948 novemberében az Andrássy út 60-ban szörnyen megkínoz­tak. Mindenki tudta róla, hogy a kínzások alatt megtörve a kommunista államha­talom ellentmondás nélküli kiszolgálójá­vá vált. Nos, Drahos János temetése után tizenegy kanonok gyűlt össze itt Eszter­16 hídlap

Next

/
Oldalképek
Tartalom