Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 27–51. szám)

2009-11-07 / 44. szám

gomban, a Bazilika sekrestyéjében nagy félelmek közepette. Ekkor érkezik meg Dudás Miklós görög katolikus püspök egy miniszteri autóval és állítólag Mindszenty bíboros úrtól, a börtönből hoz egy üzene­tet, hogy Beresztóczyt válasszák meg. Ek­kor Meszlényi Zoltán fölszólal mondván, hogy a bíboros még a letartóztatása előtt hátrahagyott egy írást, miszerint semmi­féle, állítólagosán a börtönből tőle érkező üzenetnek ne higgyenek! A kanonokok nem is voltak hajlandók az állam embe­rét megválasztani, hanem dacolva a dik­tatúrával először Vitz Béla pesti helynö- köt jelölik, majd annak visszalépése után Meszlényi Zoltánt, aki ugyan szerényen hangsúlyozta az alkalmatlanságát a fel­adatra, de hajlandó volt elvállalni a hely- nöki tisztet. A pártvezetés kezdetben úgy vélte, hogy őt is meg lehet majd va­lamilyen módon törni, vagy kompromisz- szumokra lehet kényszeríteni, de amikor megkérdezték az ügynököt, hogy sze­rinte ez lehetséges-e, a válasz úgy szólt, hogy Meszlényivel a kiegyezésnek nin­csenek reális esélyei, mert „nem kenye­re a megalkuvás”. Az ügynök így állított tudtán és akaratán kívül emléket a püs­pök nagyságának. Erről a tizenkét napról, amíg az egyházmegye élén állt, fönnma­radt két nagyon szép történet. Tiltakozva a szétkergetett és gyűjtőhelyekre szállí­tott szerzetesekkel szembeni eljárás ellen Ludányban látogatást tett az oda össze­zsúfolt nővéreknél -egy húsz fő számá­ra épített kolostorba 148 nővér volt ak­kor hihetetlen nélkülözésben. Pénzt vitt nekik és a további segítség lehetőségei­ről érdeklődött. Az út során a nyári me­leg ellenére szándékosan magával vitt ka­bátját egy fiatal plébánosnak ajándékoz­ta mondván, hogy neki már úgysem lesz rá szüksége. A legutolsó gesztusa már a kistarcsai börtönből, egy szintén ott ra­boskodó szalézi atya visszaemlékezései­ből való, aki elmondta, hogy az igen rossz állapotban lévő, elgyötört püspök fölis­merte őt, köszöntötték egymást, majd Meszlényi Zoltán egy hirtelen mozdulat­tal levette a pulóverét és odaadta neki. Abban a börtönben, ahol egy-egy ilyen ruhadarab akár életet is menthetett, mert bár szinte semmit nem tudunk róla a to­vábbiakat illetően, hiszen szigorú magán­őrizetben tartották, annyit azonban igen, hogy valószínűleg ő maga is az ablak nél­küli zárkában megfázva és megbetegedve halt meg. Ennek a per és vádak nélkül be­börtönzött embernek akarták még az em­lékét is kitörölni a történelemből.- Mennyire volt a hazai egyház ünnepe és mennyire a világ katolikusainak önfeledt Apostoli levél Elfogadva testvérünk, Erdő Péter bíboros, esztergom - budapesti érsek, valamint sok más püspök testvérünk és számos hívő kérését, és miután megkértük a Szenttéavatási Ügyek Kongregációjának véleményét is, apostoli tekintélyünkkel megengedjük, hogy Isten Szolgája Meszlényi Zoltán Lajos vértanú püspököt, aki Isten Szolgájával, Mindszenty József bíborossal együttműködve, odaadóan és nagylelkűen végezte lel­kipásztori szolgálatát és rövid időn belül, hitét megvallva életét áldozta Krisztusért, mától kezdve boldogként tiszteljék, és hogy ünnepét megtarthassák a jogban előírt helyeken és módon minden év március 4-én, mennyei születésének napján. Kelt Rómában, Szent Péter székénél, az Úr 2009., pápaságunk ötödik évében XVI. Benedek pápa öröme Meszlényi Zoltán boldoggá avatása?- Elsősorban nyilván a hazai Ró­mai Katolikus Egyház öröme és büsz­kesége, ám az ő alakjával együtt azt gondolom, hogy egyházunk számta­lan olyan vértanú és hitvalló szenve­dését is az oltárra emelte, akik a kom­munista diktatúra idején sokféle mó­don szenvedtek, akiket megaláztak, kisemmiztek. De természetesen a vi­lágegyház ünnepe is, alakja rávilá­gít Mindszenty József hercegprímás szenvedésére és hősiességére, hiszen Meszlényi Zoltán a bíboros titkára és bizalmasa volt, Mindszenty nevét pe­dig az egész világon ismerik. Bízunk benne, hogy Meszlényi Zoltán boldog­gá avatása mintegy előrevetíti, előké­szíti Mindszenty József hercegprímás boldoggá avatását is. hidlap.net hídlap 17

Next

/
Oldalképek
Tartalom