Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 27–51. szám)
2009-09-12 / 36. szám
régió Beszélgetés Tarnóczi Ferenc kesztölci plébánossal Ismerd meg önmagad! Keveseknek adja meg a sors, hogy szokatlanul magas kort élhetnek meg teljes szellemi és lelki frissességben, töretlen aktivitással végezve azt a munkát, amelyet hivatásukból adódóan fölvállaltak. Közéjük tartozik Tarnóczi Ferenc kesztölci plébános, aki most ünnepli nyolcvanadik születésnapját. Igaz, ha pontosak akarunk lenni, nem is ő ünnepli - annál sokkal szerényebb, tisztább lelkű ember -, hanem a közösség ünnepli szeretett papját, aki 1971 óta teljesít szolgálatot a községben. Vele és róla, az örökösen tevékeny, folyamatosan építkező emberről be- mÉL szélgettünk az évforduló alkalmából.- Hogyne, de hiszen mindenkinek az. Sorba jöttünk testvérek, emlékszem, volt amelyikünk a kocsiban feküdt, én a tengelyén álltam, ha bevásárolni mentünk, de valóban mindenminden édesanyánk volt.- Iskolák?- Esztergom-Táborba jártam a szalézi atyákhoz elemibe, 1946-ban azután különbözeti vizsgát kellett tennem - hála a jó bencés atyáknak ez sikerült - és így kerültem az esztergomi szemináriumba. Kétség sem fért hozzá, hogy a papi hivatást válasz- szam. Egyébként az egyik testvérem is pap lett, ám ő nagyon korán meghalt. Ezek nem voltak könnyű esztendők - és itt nem a szeminárium belső életére gondolok, hanem azokra a külső körülményekre, amelyek akkor az egyház életét nehezítették. Mindenesetre tudomásul kellett vennünk, hogy ilyen a világ és többségében bizony kitartottunk a hitünk, hivatásunk mellett. De később a szemináriumban Erdős Mátyás atya és a prefektusunk, Sima János, vagy Brückner atya tudták és tanították, hogy soha nem szabad nekimenni a falnak, hanem a lehetőségekhez mérten védekezni kell. Magam is - épp az ő példájuk nyomán mindig igyekeztem el- Atya aranymiséjére készült egy kiadvány, amelyben mintegy mottóul olvasható az ókori görög mondás: "Gnóthi szeautom!” Ismerd meg önmagad! Tarnóczi Ferenc plébános mikor kezdte el megismerni önmagát?- Még óvodás koromban. Dorogon laktunk és édesapám templom- és iskolaszolga volt a bányásziskolában. Ott csodálkoztam rá, hogy milyen szép a világ, édesanyám mennyire szeret engem, milyen jó a templomban lenni, milyen szép a pap bácsi abban a gyönyörű palástban. Mindez együtt segített abban, hogy Isten szeretetében, az ő közelségében eszméljek magamra.- Nagyon fontos, sőt meghatározó volt az édesanyja szerepe az életében. kerülni a súrlódásokat.- A pappá szentelés után hol kezdődött az egyházi szolgálat?- Ásványrárón. Akkor még Esztergomhoz tartozott a Szigetköz, engem oda helyeztek káplánnak, majd egy esztendőre rá visszakerültem Esztergomba a Belvárosi plébániára. Ezután számos helyen szolgáltam még, mígnem 1971. szeptember elsején kerültem Kesztölcre és azóta is itt dolgozom. Máig is hiszem, hogy édesanyám imái találtak meghallgatásra, hogy a közelébe kerülhettem.- Természetesen minden pap annyiféle, ahány féle ember - és ez nem megkülönböztetés a részemről. De vannak a magukba forduló, elmélkedő papi emberek, vannak, akik egész életüket a hívek szolgálatának szentelik és vannak az építkezők. Ferenc atya inkább az utóbbiak közé tartozik.- Igen. Ez még gyerekkoromból való. Mi egyszerű gyerekek nem a cukrászdába jártunk, hanem a szederfára, márpedig annak a legédesebb gyümölcsei a tetején voltak. Megszerettem és máig is szeretem a magasságot. No és persze Dorogon láttam a munkásokat, csilléseket, amint dolgoznak, megismertem az életüket és megtanultam tisztelni a kétkezi munkát. Megdöbbentően hatott rám, amikor, hajói emlékszem 1941-ben egy bányarobbanás során egyszerre 41 ember halt meg. De a fúrást-faragást már a polgári iskolában is megkedveltem. Ez a szenvedélyem nyilvánult meg azután a templom és a plébánia felújítási munkálatai során is. A falu első temploma a település nyugati határán azon a dombon emelkedett, amelyet még most is öreg temetőnek neveznek, hiszen az ásatások során mintegy harminckét sír került elő. Az új templomot 1797-ben Petrás György plébános építtette. Érdekessége, hogy a régi templomból több mindent beépítettek az újba, mint például a kórusra vezető lépcsőt, vagy azt a villám sújtotta kőkeresztet, amelyet a régészek, illetve muzeológusok nem csak jegyeznek, hanem igen nagy becsben is tartanak. Amikor ide helyeztek, a templom bizony megérett arra, hogy felújítsuk, így került sor a tetőszerkezettől kezdve a külső falakon át a teljes belső rekonstrukcióra, hogy mai fé32 hídlap hidlap.net
