Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 27–51. szám)
2009-09-12 / 36. szám
közügy mondta Orbán Viktor, aki kitért az őt fogadó tüntetőkre is. „Időben kicsit előreszaladtak, mert még nem vagyunk, illetve nem vagyok kormányon. Ezért a helyi politikával szembeni kifogásaikat, illetve a központi kormányzat segítségét a gondjaik megoldásához most még nem tőlünk, és nem tőlem kell várniuk, hanem azoktól, akik éppen kormányon vannak. Mi csak annyit tudunk tenni az ügy érdekében, hogy a fülünk is és a szívünk is nyitva áll és amennyiben, akár Esztergom városában, akár más helyeken, az élet felszínére problémák kerülnek, amelyeket nem tudnak orvosolni a helyiek, akkor egy kereszténydemokrata szellemiségű kormányzatra, ha eljön az ideje, majd mindig számíthatnak. Ezt a reménységet küldöm innen a számukra"-jelentette ki Orbán Viktor. A folytatásban két dologra hívta fel a figyelmet a politikus: „Az egyik, hogy hogyan látjuk az ország és a magyarság helyzetét, nem csak éppen ebben az adott kritikus pillanatban, hanem tágabb perspektívában a XXI. század elején. A másik megbeszélnivalónk pedig az, hogy milyen közös feladatokat tudunk és akarunk vállalni a Keresztény Értelmiségiek Szövetségével a közelebbi és távolabbi jövőben egyaránt". Húsz év-ezer év „Tisztelt Hölgyeim és Uraim, először is örüljünk és becsüljük meg azt, amink van" - fogalmazott a Fidesz elnöke. „Örüljünk annak a húsz évnek, annak a teljesítménynek, amelyet a keresztény értelmiségiek szövetsége, amit magáénak tudhat. Én egy kicsit visszább is mennék az időben, távolabbra, mint húsz év, hiszen mindaz az érték, hit, civil kurázsi, szervezeti kultúra, amely az Önök elmúlt húszéves munkáját jellemezte, nem élhetett, alkothatott és működhetett volna előzmények nélkül. Ennek a közösségnek a létének a gyökerei a szocializmus éveiben, sőt szellemi értelemben még sokkal korábban az ezer magyar évben, vagy a keresztényég kétezredik évében keresendő. Hiszen a közéleti aktivitás, a kultúrateremtés és az ellenállás lelki tartalma a teremtett világ megőrzésének és építésének parancsa, az evangéliumban gyökeredzik. Hogy éppen mit kell cselekednünk a körülöttünk lévő magyar világban, azt sohasem csak a helyzet és a körülmények döntik el, hanem mindig az üzenet, amelyet az evangélium közvetít, mind a közösségünk számára és mind pedig nekünk személyesen. Úgy érzem, ez adja a keresztény létforma emelkedettségét, izgalmát és küzdelmét. Úgy vélem, hogy a keresztény tisztánlátás nélkül a keresztény ember nem képes jó döntést hozni, sem a jelenre, sem a jövőre vonatkozóan. Mivel keresztény és mivel értelmiségi is, ezért hozzáteszi, hogy ha kell, ütközteti az evangélium igazságával saját tudását és szakmai ismereteit. „Ne féljetek!" „De mi köze mindennek az elmúlt húsz év feletti örömhöz és mindahhoz, ami előtte volt?" - tette fel a kérdést Orbán Viktor, majd a válasszal folytatta: „Állításom lényege, Tisztelt Hölgyeim és Uraim, hogy az 1989-es fordulat sem jött volna létre az itt leírt keresztény alapmagatartás nélkül. Jól emlékszem, amikor a '80-as évek közepén fiatal házasként, a feleségemmel és néhány barátunkkal, hátizsákok társaságában elindultunk Lengyelországba, mert látni akartuk a lengyelek pápáját, a kommunizmus legreménytelenebb éveiben, a reménység szinte egyetlen forrását. Ott álltunk, tengernyi lengyel közepette, sok száz ezren voltak, s az ember érezte, hogy az a sok akarat nem párologhat el, az nem szállhat füstként csak úgy a semmibe, ennek előbb vagy utóbb következménye kell, hogy legyen. Ha visszagondolnak a rendszerváltást megelőző évtizedekre, akkor nyugodtan mondhatjuk, hogy a kommunizmus összeomlásának nagy csodája, ott kezdődött Lengyelorszában, amikor egy fehér ruhás és barátságos tekintetű ember 1979-ben hazatért Rómából és azt mondta a fogadására összegyűlt milliónyi hívőnek, hogy:„Ne féljetek!" Akkor ezzel az egy mondattal megindult az a lelki, szellemi változás, ami elvezetett bennünket magyarokat, de Közép-Európa összes népét közösen, együtt a szabadsághoz, a függetlenséghez, a kommunizmus ösz- szeomlásához és végül Európa újraegyesítéséhez"- fogalmazott Orbán Viktor. Elképzelés, egyéni bátorság és hit A politikustól megszokott lendületes beszéd folytatásában a volt miniszterelnök kifejtette. „Mint minden ilyen nagy változásnak voltak előzményei. Az előzményeket a csoda termőtalaján azok a százak, ezrek, neves és névtelen emberek adták, akik életükben úgy szolgálták népeiket, hogy hitük, elveik mellett a végsőkig kitartottak (...). Engedjék meg, hogy ezen a ponton kísérletet tegyek egy történelmi tévhit eloszlatására. Sokan azt gondolják, plántálják, hogy a világpolitika kedvezése, az elszánt reagani politika, a szovjet birodalom meggyengülése, a gorbacsovi peresztrojka, szinte önmagában eldöntötte azt, hogy Kelet- és Közép-Európában szabad és demokratikus országok jöjjenek létre. Ez azonban nem így áll, mert, ha ez igaz lenne, akkor ezekben az országokban, köztük a mi hazánkban is a fennálló nem demokratikus rendszer konzerválódott volna, legfeljebb szovjet befolyás nélkül. Mi azonban nem ezt az utat jártuk, nem egy nemzeti típusú nem demokráciát választottunk, hanem egészen más fordulatot vett az életünk. Európa politikai térképét könnyű átrajzolni, a vasfüggöny vonalát egy iskolás gyerek is ki tudja radírozni. De megtenni a szükséges változáso14 hídlap hidlap.net
