Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 27–51. szám)
2009-09-12 / 36. szám
közügy kát és megtenni mindazt, ami egy valódi demokratikus átalakuláshoz vezet, ahogy mi ezt megtettük, nos ehhez már valamivel több kell. Elképzelés, egyéni bátorság és hit. Ezekben az országokban, ezekben az emberekben ez megvolt, ebben pedig rendkívüli szerepe van a keresztény hitet őrző és tápláló egyházi közösségeknek" - tekintett ki a múltra Orbán Viktor. Életre kelt csirihau A jelennel kapcsolatban a volt miniszterelnök kijelentette: „A fő kérdés, amely minden értelmiségit foglalkoztat, így hangzik: új jelenség-e ez a világválság, vagy az ember általános krízisének egy újabb szakaszáról beszélhetünk. Hamvas Béla, valamikor a '30-as években azt írta, hogy a krízis a mostani modern korban az emberi lét alapszerkezetének jellemzője. Vagyis a válság az egész emberi kultúrát érinti és nem egy évvel ezelőtt kezdődött. Aki ezt nem érti meg - mondja ő -, az a válságokat nem érti, valójában kezelni kívánja őket, noha a válságnak csak a tüneteit kezelheti. A krízis ugyanis egy világ- folyamat, amely a modern ember világára jellemző, ahol az állam, a gazdaság, a szokás, a társadalom, a szellem, a művészet és a morál krízise csak megnyilvánulása egy rendkívül kritikus világhelyzetnek. Az ő logikáját követve a válság gyökereit tehát nem a tőzsdekrachban, nem a gazdaságban kell keresni. Nem a gazdasági fenyegetettség a legveszedelmesebb, hanem a szellemi, a kulturális, vagy - ahogy Hamvas fogalmaz - még inkább vallási. Ahogy ő ír, a modern apokaliptika középpontja egy vallásos válság. Ki tagadhatná ezt, ha körbenézünk a mindennapi életben. Hamvas a következőket írja: Minden jel, arra vall, hogy a Földön az elkövetkezendő időszak uralkodó lénye nem az ember lesz, hanem egy félig madár, félig rovar lény, a csirihau. Ez a lény abban a tudatban van, hogy mindaz, amit tesz ésszerű és józan, amit lehet felfalna, legalábbis, amit nem lehet a többiek elől elrejteni és ami ereje ezen felül marad, pár- zani és horkolni fog. Vezetésről szó sem lehet, egyik sem hisz a másiknak. így valósul meg a teljes egyenlőség. Csak az él meg, aki éppen olyan kegyetlen, komisz, zsivány, kéjsóvár, mohó, aljas, vérszomjas, erőszakos, sunyi, mint a többi"- vont párhuzamot a jelen és Hamvas írása között Orbán Viktor. „Sokan a válság fenntartásában érdekeltek" „Mindenki, az egész civilizáció érzi azt, hogy a szakadék szélén táncol, óriási a megkapaszkodásra való igény. Sokan ennek a mostani helyzetnek a fenntartásában érdekeltek és mindent megtesznek annak érdekében, hogy lerombolják a hagyományt és a korábban biztosnak látszó törvényeket relativizálják. Az első és legnagyobb hazugság Hamvas értelmében az, hogy ennek a magatartásnak a megtestesítői magas eszmékre, morális értékekre hivatkoznak, miközben csak a hatalom és a profit jár az eszükben. Látszólag gőzerővel dolgoznak a válság problémáján, és ehhez igyekeznek megszerezni a nemzetközi pénzvilág bizalmát is. A válságot pedig ebben a formában megoldani nem lehet, egy ilyen krízist csak feloldani lehet. Ugyanis krízis az az állapot, amelyben minden érték elértéktelenedése következik be. Nekünk ezt az állapotot kell megszüntetnünk és feloldanunk. Kétségkívül egyfajta hitel és fedezeti válságról van szó, de nem pénzügyi értelemben. A szó, a logosz hitelét és becsületét kellene visszaállítani. A hazugság létállapotát kellene megszüntetni. Az emberi kultúrán végigvonuló első hazugság következményeit kellene megszüntetni, felszámolni, de nem csak Magyarországon, nem csak Közép-Európá- ban, de globális értelemben. Gondoljanak csak a most kirobbant pénzügyi válságra, aminek oka nem az volt, hogy a piaci-gazdasági mechanizmusok rosz- szul működtek. Ennek a válságnak kirobbantó oka közvetlenül az volt, hogy bizonyos emberek, akik jelentős vagyonnal és pénzügyi eszközökkel rendelkeztek, meg akarták sokszorzni a vagyonukat és ennek érdekében loptak, csaltak, hazudtak, semmi nem érdekelte őket, beleértve ennek következményeit is. Ez volt a válság oka"-jelentette ki Orbán Viktor. Mindannyiunk válsága „Mielőtt gazdag-szegény diotómiát építenénk fel a mostani válsággal kapcsolatban, azt sem szabad elfelejteni, hogy ehhez a mértéktartóbb vagyoni helyzetűek körében is találtak játszótársakat, hisz elemzések világosan kimutatták, hogy állampolgárok, akik igénybe vették a hiteleket, 70 százalékban hamisan, felülértékelve adták meg az anyagi helyzetükre, ingatlanra vonatkozó adatokat, így ez nem csak a gazdagok válsága, hanem mindannyiunké. így a válság méretét követően sem lehet azt állítani, hogy az egyes embernek, közösségnek ne lehetne feladata. Én úgy látom, hogy a lázadás, utópiákba való menekülés nem megoldás. Úgy érzem, hogy ezt a válságot nem lehet egyszerűen menedzselni, ennek a megoldására nincs egyszerű, gazdasági recept. Amelyre esélyt látok, az a hagyomány és a normális lét megtalálása és helyreállítása. Az ország vezetőire is érvényes, komoly faladatokat ró. A baj a XX. században kezdődött, amikor egy Lenin nevezetű ember azt találta mondani, hogy„a győztesnek mindig igaza van". Ez vonzó ízű mondat, így a németek is rákaptak erre és a politikából szépen lassan átterjedt a gazdaságra és ma ebben a világban élünk, amikor a győztesnek mindig igaza van. Nincs többé törvény, a győztes a törvény fölé helyezi magát. Nézzék meg a mai magyar politikát, a hatalommal való visszaélésről szól csak. Mindegy a sikerhez vezető út. Törvények szerint élni A volt miniszterelnök beszéde végén hangsúlyozta: „Tisztelet Hölgyeim és Uraim én azt gondolom tehát, hogy a legfontosabb feladat a törvény helyre- állítása, a szó szoros és jogi értelmében és a szó szellemi értelmében is. Olyan világban szeretnék élni, ahol a győztesnek nincs mindenben igaza. Léteznek, vannak törvények, amelyet semmilyen győztes nem kérdőjelezhet meg, mert mindenható, súlyosabb. A fedezett problémára a hiteles szó a megoldás. A hiteles emberek reményre adhatnak okot, akik személyesen élték át a katarzist, váltani tudtak. A mostani válságból ez jelenti a kilábalást: reményre adhat okot, hogy továbbra is élnek olyan mondatok, melyek nem hulltak a semmibe, mert egyszer valaki komolyan vette őket. Ezért van szükség keresztény értelmiségiekre, egyáltalán hívő emberekre, közösségekre. Ők pontosan tudják, hogy a győztesnek nem igaza, hanem dolga van, melyet el kell végeznie. Abban az országépítésben vagyunk érdekeltek, ahol a szövetség alapja nem a zsákmányszerzés, hanem a közjó hitelének helyreállítása és felvirágoztatása. Eszerint a közéletben ott kell lennie azoknak, akiket az emberi és keresztény alapértékek határoznak meg és cselekedeteikkel hitelesítik ezeket az értékeket, mert néhány mondatot komolyan vesznek. Tisztelt Hölgyeim és Uraim ezért van szükség Önökre, ezért szeretnék számítani az Önökkel való együttműködésre a következő 20 évben, de az elkövetkezendő hónapokban mindenképp. Ugyanis nekünk nem igazunk, hanem dolgunk van" - zárta előadását a Fidesz elnöke. híd lap hidlap.net hídlap 15
