Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 27–51. szám)
2009-07-25 / 29. szám
kásságáról ebben az új válogatásban kívánnak teljes képet adni. A festményeken legtöbbször a mondanivalóból, a történetekből próbálunk az alkotó egyéniségére következtetni. Mintha a művész egyfajta álcaként állítaná önmaga elé saját alkotásait. Az esztergomi tárlat kifordít megszokásainkból: közvetlenebbül nézünk Aba-Novák és barátai szemébe, hogy rajtuk, testi képükön keresztül érezzünk rá az 1920-30-as évek magyar művészetének ízére. Természetesen jelen lesznek a talán leghíresebb „cirkuszi korszak" nagy olajfestményei, s még természetesebben - az esztergomi Bazilika tövében - a vallásos témájú képek is. Helyet kapott néhány igazi különlegesség, a korai időszak most előkerült kettős aktja és több akt-tanulmánya. Mindez azért, hogy minél teljesebb, hitelesebb képet alkothassunk a „barbár zseni" egyéniségéről. Aba-Novák belső világának megismerése után, az életmű egészen más arcát adja. Szinte követhető a művész világképének változása a magával ragadó arcképek tükrében. Aba-Novák saját önarcképét a többalakos festményein is megfestette, így helyezte el saját magát egy vágyott közösség ideális világában. Az újfajta szemlélődéshez adnak segítséget a kiállítás további különlegességei, a karikatúrák, vázlatok, gyermekkori rajzok, amelyeken keresztül még nagyobb betekintést nyerünk a művész saját látásmódjába, felfedezhetjük művészi eszközeit, hogyan bontakozott ki valamely tapasztalatból egy- egy képi kompozíción, karakteren át a művészi mondanivaló. A kiállítás bővelkedik grafikákban, sőt nyolc rézkarc eredeti nyomólemezét is láthatjuk. A grafikák Aba-Novák életpályáján nagyon fontos szerepet játszottak - elismertségét a magyar kiállítási életben grafikáival alapozta meg. A művész a kurátor szemével Nagy András képzőművész, restaurátor, s ami most a legfontosabb, az Aba-Novák Vilmos Esztergomban kiállítás kurátora ellátogatott szerkesztőségünkbe. A művész-szakemberhez tulajdonképpen két nagy kérdést intéztünk: miért fontos Aba-Novák Vilmos művészete és mitől lesz egyedi és megismételhetetlen az esztergomi bemutató? Nagy András elsőként arra világított rá, hogy miként családja sok tagjának, úgy neki magának is nem csupán hivatása, de küldetése a művészettörténet tudománya. Ezzel az elánnal dolgozik Aba-Novák Vilmos esztergomi kiállításán, melyre Kováts Kristóf magángyűjtő, és a Nemzeti Galéria által ez alkalomra adományozott képeit láthatja a közönség. Nagy Andrásnak többek között az is feladata volt a tárlat kapcsán, hogy az Esztergomhoz illő és a helyhez, mint első magyar királyi városhoz kapcsolódjanak a képek. E szakrális, történelmi tematika is megjelenik majd a kiállításon, így, s ennek egyik legkarakterisztikusabb példája lesz a Szent István királyt, Gizella királynét és Kapisztránói Szent Jánost is ábrázoló mű, melynek hatalmas méretén túl az is érdekessége és egyedisége, hogy szénrajz. Arra, hogy miért is fontos Aba-Novák Vilmos művészete. Nagy András szerint többrétű válasz is adható. Egyfelől fontos, mert összefügg a huszadik századi magyar történelemmel, a múlt század művészettörténelmével, hiszen Aba-Novákot 1945 után nemkívánatosnak titulálta a kommunista rendszer. Ez azért is szomorú, mert Aba-Novák Vilmos meglehetősen rövid ideig élt, alkotott. 1894-ben született és 1942-ben meghalt. A politikai megbélyegzés ellenére - mely tulajdonképpen halála után érte művészetét - a komoly műgyűjtőknél mindig is első helyen szerepeltek az alkotó képei, festményei, rajzai. Ez még akkor is így volt, amikor a kommunisták hatalomra jutását követően az 50-es évektől kezdve az „egészséges értékszemléletű" műtárgygyűjtés megszűnt, illetve egyfajta underground módban működött tovább. Azok szerették és ismerték a legendás művész munkáit, akik határozott koncepció alapján állították össze kollekcióikat. Kétségtelen, hogy Aba-Novák - 1945 után - egy letűnőfélben lévő művészeti világkép képviselőjeként volt nem kedvelt a szocialista realizmus kultuszának vezetői szemében. Persze ma már tudjuk, hogy nem csak az ilyen nagyformátumú alkotók, de az ennél sokkal jelentéktelenebb személyiségek sem kaphattak bemutatkozást, ha a párt ideológiájának nem felelt meg a tevékenységük. Ez volt a három„t", azaz a tiltott, tűrt és támogatott dolgok időszaka. Nagyot tévedtek a hatalmi tébolyukban tiltásra ítélők Aba-Novákkal kapcsolatban, hiszen ő annak az 1920-as években indult nagy festő- és grafikus generációnak volt tagja, akik jelentősen formálták át jobbá a huszadik századi magyar képzőművészetet. A grafikus ábrázolásban biztonságáról híres Aba-Novák tudását a rajzról áttette a festészetbe, először az olaj-, majd pedig a római iskolát jelentő temperafestészetbe is. Határozott és alapvető művészeti irányokat kijelölő munkásságáról halála után csak több mint húsz évvel lehetett egy ösz- szegző kiállítást rendezni 1962-ben a Nemzeti Galériában. Nagy András némileg erre a '62-es áttörésre utalva indokolja másként a művész jelentőségét, miszerint ahogy akkor, úgy most is igaz, hogy Aba-Novák Vilmos egy nagyon egységes, periodikájában nagyon magas kvalitású, üzeneteiben emberi, társadalmi, pohidlap.net hídlap 21
