Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 27–51. szám)
2009-07-25 / 29. szám
esztergom hidlap.net MH litikai, történelmi, szakrális értékeket hordozó alkotó volt. A nagyformátumú művész nemcsak festett és rajzolt, de tanított is, iskolájában, műhelyében számos, később jelentőssé váló tehetség tanult. Ezt a több szempontból igen aktív időszakot is megidézi majd az esztergomi kiállítás. Nagy András külön kiemelésre szánja a művész szakrális munkáit, ezek között is például a Városmajori templom mennyezeti freskójának kicsinyített, de komplett, tempera-mása, mely az esztergomi kiállítóhelyen is a mennyezeten kerül elhelyezésre. E ponton a kurátor megemlítette a legutóbbi Aba-Novák kiállítást, melyet Debrecenben tartottak, s ahogy ott is, úgy itt, az esztergomi helyszínen is Molnos Péter, a Nemzeti Galéria művészet- történésze és az Aba-Novák Vilmos könyv írója, valamint Kováts Kristóf az alkotó örököse, s nem mellesleg műgyűjtő-szakértő segítették a bemutató szervezését, megrendezését. Ennek a mély emberi és szakmai együttműködésnek az eredményeként a Balassa iskolában lévő galériában többek között nyolc eredeti rézkarcot láthat majd a közönség. A tárlat rendezői ezekhez a rézkarcokhoz párosítanak tus- és páctanulmányokat, és a nyomólemezek lenyomatát, így különböző fázisokon át nézheti meg a közönség egy-egy kompozíció metamorfózisát egészen a végső változatig. Eképpen egyfajta művészettörténeti, illetve alkotástechnikai bemutatóról is beszélhetünk az Aba-Novák-kiállítás esetében. Ez a múzeumpedagógiai jelleg új színt, csak ehhez a helyszínhez köthetőt hoz az eddigi esztergomi szépművészeti kiállítások sorába. Erre utal a tárlat alcíme is: Életmű önarcképek tükrében. Egy-egy korszakában elkészített önarcképével Aba-Novák üzen az utókornak, véli Nagy András. A rendezők ekként korszakokra bontva, tematizálva mutatják be a „barbár zseni" világát. Az elképzelés bizonyára megkönnyíti a sokáig mesterségesen elfeledett művészt, akinek a különböző alkotói korszakai megmutatják, hogy miként látta önmagát, a világot, a magyar történelmet, a társadalmat, az éppen aktuális politikai berendezkedést. Az r t A tárlat ünnepélyes megnyitóját 2009. július 30-án, csütörtökön 17 órakor tartják az Északi Kanonoksor Nagytermében (Esztergom, Szent István tér 5-7., a Bazilika szomszédságában) A kiállítás október 16,-áig tart nyitva hétköznapokon (hétfő kivételével) 10-től 18, szombaton és vasárnap 10-től 20 óráig. egyes alkotói periódusok láthatóan elkülönülnek majd egymástól a kiállításon, a falakra az adott korszakban készült festmények, a vitrinekben az ugyanahhoz a ciklushoz tartozó grafikák kapnak majd helyet. A múzeumpedagógiai elgondolás így segíti a látogatók azon részét, akik mintegy művészettörténeti óraként járnak majd Aba-Novák Vilmos képei között. A tárlat rendezősége szoros együttműködésben munkálkodik Bízzer Istvánnal, a Pázmány Péter egyetem művészettörténész tanárával, aki az esztergomi Aba-Novák Vilmos-kiállításra készített katalógus írója. A kivételes kiadvány létreho- ” zásában az ö vezetése mellett aktívan vesz részt az említett örökös, Kováts Kristóf, Bándhidy László és Nagy András is. A Zoltai Dániel által vezetett Gran Tours utazási iroda nem tartja elképzelhetetlennek, hogy az országos jelentőségű Aba-Novák-kiállításra komoly szakmai tárlatvezetést is szervez. Nagy András kurátor végül arra hívta fel a figyelmet, hogy hasonlóan az 1945-öt követő kommunista elvű rendszerhez, a rendszerváltás utáni liberális szemléletű kultusz hatalmasságai sem tartották értéknek Aba-Novák Vilmos munkáit, a nagyformátumú alkotó tehát az elmúlt években kezdheti meg új hódítását az övéi körében, ott, ahol eredetileg is mindig a legnagyobbak között tartották számon. Az esztergomi kiállítás is ehhez a reformáló folyamathoz kíván csatlakozni.
