Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 1–26. szám)
2009-04-04 / 13. szám
helyi história ságosságot, megszegi a békét, s ezáltal csökken a királyi hatalom. Attól tart, ha joggal nemet mond a jogtalan követelésekre, saját maga és övéi személyes veszedelembe kerülnek”. A magyar király alattvalóinak különböző szabadságjogairól szóló Aranybulla tehát nemcsak a korszak társadalmi fejlettségének mércéjévé, de a későbbi korok számára is-*í?í' j> » TV\ töt?11 cpf J • ffi-aC {«r«ä «y««tvu ‘ •ÁuittefV,Vw -1'^''íC-^avt’M^ cifesft* fák**-';^aí5s >o űtí^y .vta^ Ip!' iX? £«* r Avr^rí^o ^ ÉE?B ' /W Vr ^ * CÍT^ V^V* Äu\Wlsi|few-f^ <•«** ^ zyfifr W«w(% o>9tne iÄaarvv- |rí£'<^pn?.t ttöfetf i , Óyv«3. p n^^íT«0 Cwft'- tpfl;’ * ■** i^fí-wi- <JÍ>x~ .' I f“c fi* fi,. < ?-?«* jü-J fc*.-»*vp • -V3*? • jwáfctö JStAu«''! <iSa»fl.Atiotf:«r .\ll»6fí.*w' \ ,m f '^i *.- vvfc... y-s},U <■«»»' * i** "f- pl cv.filp JR«fc ^sJk* «&«*»...■ ;<*rSs9>_ í. • '■ -> ' irányadó passzusává vált a politikatudományok tekintetében. A bulla keletkezésének okai között a fenti pápai idézet mellett áll egy másik meglátás is. Eszerint II. András galíciai hadjárata idején a királyi hatalom annyira meggyengült, hogy távolléte alatt nejét, Gertrúdot, Simon bán megölte, így a magyar király által is folytatott keresztes háború idején Magyarországon nőtt az anarchia. A kialakult kaotikus helyzetben II. András egyfajta kényszer hatására adta tehát ki az Aranybullát, mely előbb ugyan jogi alapvetésnek, később egyre inkább egy mellőzendő dokumentumnak számított. Ez utóbbi megállapításra utal, hogy az 1222-ben kiadott társadalmi szerződés csak rövid ideig volt érvényben, 1231-ben egyes cikkelyeit ugyanis törölték, míg más részeit módosították, illetve újakat csatoltak hozzá. A további verziókat I. Lajos király alkotta meg a kor követelményeinek engedelmeskedve. így került ki az Aranybullából például ezen uralkodónknak köszönhetően a serviensek (nemesek) végrendelkezési szabadságáról szóló rész. De hogy miként került az Aranybulla hiteles máesztergomi Levéltársolata az Prímási ba? A csűrcsavaros históriában eligazodni Torma Károly 1885- ben írt, „Adalék az esztergomi Aranybulla-másolat provenientiájá Az Aranybulla eredetijéből hét példányt készítettek. Ennek egyrészt az ókorba visszanyúló hagyománya volt, a jelentősebb dokumentumokat ugyanis két vagy több eredeti példányban állították ki. így az Aranybulla esetében is, hogy minden érintett őrizhessen egy-egy példányt. Az Aranybullát megkapta a pápa, a két érseki székhely, Esztergom és Kalocsa, az ország nádora, a Keresztes Lovagrend, a Templomos Lovagok esztergomi rendházai, egy példány pedig természetesen maradt a királynál. Hiába készült hét példány, egyik eredeti sem maátnézni. Ekkor akadt rá Torma Károly azokra a levelekre, melyekben Barkóczy Ferenc, esztergomi érsek (1761-1765) és gróf Kornis Antal erdélyi főkormány- széki tanácsos özvegye, Petki Annamária „András király privilégiumáról” váltott szót. Mint azt a kutató több más adatból és egyeztetésből kiderítette, Kornisék- hoz az említett erdélyi feleség révén került az Aranybulla-másolat, mégpedig úgy, hogy azt az erdélyi fejedelem levéltárából a gróf özvegyének Petki János nevű kancellár édesapja kapta meg. Amikor Barkóczy, esztergomi érsek tudomására jutott, hogy az erdélyi származású özvegy grófnénál van a híres irat, akkor levélben is több alkalommal arra kérte, hogy azt adományozza a prímási levéltárnak. Az adakozás okát a történetíró egyértelműen a megözvegyült Annamária áj tatosságának tudja be. Az Aranybulla másolatának valódiságát a rajta látható pecsétek igazolják. Amikor Barkóczy érsek megkapta a másolatot, azon még négy függőpecsét volt, most ezekből már csak három található meg, a hiányzó darab ugyanis elveszett. radt fenn korunkra, igaz azonban másolatok igen, melyek közül a legkorábbi hiteles az esztergomi Prímási Levéltárban található. Ennek a másolatnak az eredetiségét számtalan királyi megerősítésen túl a pápai követ és négy magyar főpap is garantálta. Ezt a példány 1318-ban, 691 évvel ezelőtt készítették. hoz” című dolgozata ad segítséget. A19. században élt kutatónak 1862-63-ban alkalma volt Kornis grófi család levéltárának egy részét Legutóbbi lapszámunkban megjelent„Hajómalmok a Dunán" című írásunk bevezetőjében tévesen állítottuk, hogy a cikk Podlupszky Mihály adatgyűjtése alapján készült. Az esztergomi és párkányi hajómalmok történetét a Balassa Bálint Múzeum munkatársa, Dr. Kövecses Varga Etelka dolgozta fel a Komárom Megyei Néprajzi Füzetek 1985-ben megjelent első számában. Az érintettől a tévedésért elnézést kérünk. hidlap.net hídlap 31
