Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 1–26. szám)

2009-04-04 / 13. szám

helyi história

Kanizsai (III.) János érsek

Varga Péter Dénes

Nagy Lajos halálával kihalt a magyar Anjou-ház férfiága. A bárók három pártba tömörültek, s mind a három pártnak megvolt a maga jelöltje. A Lackfiak Mária vőlegényét, Luxemburgi Zsigmondot jelölték a trónra és végül a bárók nagy része is Zsigmond mögé sorakozott fel. Királlyá 1387-ben koronázták, majd ő lett Magyarország történetének második leghosszabb ideig regnáló uralkodója.

L

uxemburgi Zsigmond német, magyar, cseh királyként és német-római császárként Európa legtekintélyesebb uralkodója lett. Birodalma központját Budán rendezte be, amelyet európai hírű királyi rezidenciává fejlesztett. Koronázását a legendás Demeter bíboros időközben bekövetkezett halála miatt Him- házi Benedek veszprémi püspök végezte 1387. március 31-én, melyet követően még ugyanazon esztendő október 9-én az új uralkodó Kanizsai Jánost neveztette ki a pápával Demeter utódául. Az új érsek a Sopron megyei Osl nemzetségből eredt Kanizsai család sarja. A korabeli magyar főúri családok körében ritka módon nagybátyja, a Nagy Lajos belső köréhez tartozó Kanizsai István zágrábi püspök hatására lépett egyházi pályára. Még padovai tanulmányai idején elnyerte az esztergomi és az egri prépostságot, majd hazatérve a királyné káplánja lett, rövidesen pedig egri érsekké nevezték ki, de aztán 1387. október

9-től pápai megerősítéssel ő lett az esztergomi metropolita.

Hosszú időn keresztül János érsek volt Zsigmond legfőbb támasza, tanácsadója és bizalmasa. Nagyszerű diplomáciai érzékének és a fejedelem belső ügyeinek ismeretében több alkalommal mentette meg a nagy uralkodó trónját. Sok esetben még a kevésbé tisztességes módszerektől sem riadt vissza.

Értelmi szerzője volt például a nagyhatalmú, ám árulásba bonyolódó Lackfiak 1397. évi meggyilkolásának. 1401-ben mégis szembekerült a királlyal, majd tervei alapján fogta el Bebek Detre nádor és pártja az uralkodót és tartották hosszú hónapokig fogságban Esztergomban. A konfliktust végül tárgyalás útján rendezték, ez alapján Zsigmondnak meg kellett tartania korábbi híveit, majd nádorrá nevezte ki Garai Miklóst és eljegyezte Cilvetően olyannyira megszilárdult, hogy az érsek a későbbiekben még bizonyos egyházi fenyítések kilátásba helyezésével sem tudott a politikai állapotokon változtatni.

Kanizsai János érsek működése mindazonáltal mérföldkő az esztergomi érsekség történetében. Zsigmond olyannyira megbocsátotta korábbi botlásait, hogy éppen az ő kérésére IX. Bonifác pápa János érseket egyháztartománya prímásává és született apostoli követté nevezte ki. Mindemellett az érsekség birtokállományát számos királyi adománnyal és vásárlással gyarapította. A pénzügyekben való jártasságát mi sem bizonyítja jobban - hangsúlyozza Vajk Adám történész - mint hogy tizedbérletre is vállalkozott. Elérte azt is, hogy az esztergomi érseknek járó kamarai jövedelmeket és a tizedet a királyi adókból, elődeivel ellentétben ne csak töredékében, hanem teljes egészében megkapja. 1390-ben felújíttatta a Szent István-kápolnát és megalapította a király és önmaga lelki üdvére az István első vértanúról nevezett hatfős társaskáptalant. 1396-ban székes- egyházának északi oldalához Szűz Mária tiszteletére építtetett kápolnát, amelyet bőséges javadalommal látott el. Két rendkívül értékes, a kor adottságai mellett egyedülálló forrást is köszönhetünk neki. Parancsára 1397-ben Antal de Pon- to sebenikói püspök végiglátogatta Esztergom összes, csaknem negyven templomát, az út jegyzőkönyveiből a székes- egyházé és a Szent István prépostságé fenn is maradt. E nagyformátumú, számos tekintetben ellentmondásosnak nevezhető főpap 1418. május 30-án halt meg Csornán, majd a családja kegyura- sága alatt álló monostorban temették el.