Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 1–26. szám)
2009-04-18 / 15. szám
exkluzív Esztergom-emberek „Leginkább: emberek - ez a legfontosabb" Gulya István Nem hiszek a véletlenekben. Nevezzük sorsnak vagy Jóistennek, aki a lépteinket irányítja, de elgondolkodtató, hogy amikor a királyvárosi kávézó teraszán asztalhoz telepszem dr. Csordás Zoltán aneszteziológussal mentőorvossal, mellettünk a nyergesi mentőállomás kollégái foglalnak helyet, és kortyolják hűsítőiket. A fiatal doktor urat a mentőzés rejtelmeiről faggatom (miközben magamban azon morfondírozom, hogy a „hétköznapi szuperhősök" eme spontánul szerveződött gyűrűjében baj nem érhet). S aztán a sors és a Jóisten is szóba kerül.- Aneszteziológusként a budapesti Péterfy Sándor Utcai Kórházban dolgozol. Melyik osztályon?- Az intenzíven.- Laikusként gyorsan azt vágnám rá: ja, értem, altatóorvosként. De hát pontosabban miből is áll egy aneszteziológusnak a tevékenysége?- A szó gyöke alapvetően azt jelenti, hogy nem érezni valamit. Mondhatni: ez a munkánk lényege. Az érzéstelenítés, kvázi altatás. A sebészek beavatkozásai - nyilván - „megkínoznák" a betegeket, mi ezt próbáljuk meg megelőzni. Illetve az a dolgunk, hogy miután a sebész be van mosakodva a műtőteremben - ugyebár, steril körülmények között dolgozunk -, mindazt, amit ő így már nem tud elvégezni, azt mi elvégezzük.- 5 ingázol lakhelyed, Esztergom és a főváros, illetve Miskolc között? Merthogy a Borsod megyei székhelyen meg légi mentőzöl.- Igen. Mint a kisangyal, (nevet)- Miképpen válik az ember légi mentőssé?- Az én esetemben ez úgy történt, hogy a légi mentők főnöke bejött az egyik ügyeletembe, mivel be kellett jönnie egy eset miatt, mire én „szemérmetlenül" megfűztem, miszerint bármire hajlandó vagyok, ha mehetek repülni, (nevet)- No igen, az orvoslás szeretete mellett a repülés szeretete is szükséges ehhez a hivatáshoz.- Meg az sem árt, ha az ember nem lesz rosszul a levegőben.- Tényleg: rosszullét. Hogy nekünk, átlagembereknek is fogalmunk legyen róla, egy mentőhelikopter ingatagabb, mint, mondjuk, egy „rendes" repülőgép, utasszállító?- Olyan, mint egy gyorslift. Körülbelül. De egyébként sokkal kevésbé ráz, mint egy repülő.- Előfordul-e olyan, hogy egy mentés vagy bevetés - vagy hogyan szokták ezt nevezni?- Bárhogy. Szállítunk is elég sokat.- Szóval: hogy egy mentés során megesik-e olyasmi, hogy extrém körülmények között kell a beavatkozást elkezdeni, még a jármű fedélzetén?- Persze! Létezik - úgymond - szociális okú extrém körülmény, meg közlekedési. Utóbbi kapcsán, ha nagyon nehéz megközelíteni egy helyszínt, akkor gyakran történik olyan, hogy távolabb szállunk le, és akkor: loholunk. Táskákkal, meg a szükséges egyéb eszközökkel.- De, nyugtass meg, olyan nem történhet meg, mint a reklámban, hogy közli a személyzet egyik tagja, hogy „hű, de megfájdult a fejem", és kaparászni kell a fájdalomcsillapítóért...- Ez igazából inkább a pilóta problémája. De ilyen állapotban már felszállni is tilos.- Hányán teljesítenek szolgálatot egy mentőgép fedélzetén?- Hárman. A pilóta, meg aztán van egy kolléga, akit úgy hívunk, hogy HEMS. Helicopter Emergency Medical Assistant (nagyjából.: helikopteres sürgősségi orvos-asszisztens - a szerk.). Mondjuk úgy: ápoló. Egyrészt azért szükséges, mert, ugye, a hordágynak két vége van, másrészt meg az összes rádiózós, címmegtalálásos, ko- ordináta-begépelős feladatot ő végzi. S van az orvos.- Nemde megterhelő, hogy három város közt zajlik az életed?- Nekem kevésbé, mert én már hozzászoktam, azonban a nejem annál rosszabbul viseli. Egy éve nősültem, és most tizenhetedik hetes terhes. Már igen várjuk a babát.- Babonaságból akkor most csupán azt kívánom: legyen minden rendben! Gondolom, fárasztó Miskolc, Budapest és Esztergom háromszögében jönni-menni. Hogyan közlekedsz?„Tömegesen"? 26 hídlap hidlap.net
