Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 1–26. szám)
2009-04-11 / 14. szám
régió Forrai Sándor-emlékkiállítás a Fénysugárban Kultúrkincsünk a rovásírás Oravetz Ferenc A párkányi Fénysugár Központban izgalmas kiállítás nyílt, amely az írás- történetünk fontos részét képező székely-magyar rovásírást mutatja be az érdeklődőknek. F orrai Sándor vándorkiállítását 1975-ben mutatták be először a református egyház budapesti Frangepán úti gyülekezeti termében A125 képből és magyarázó szövegből álló kiállítási anyag „eleink tehetségét, műveltségünk magas fokát hivatott bemutatni a tiltások, az előítéletek és a rossz beidegződések ellenére is”. A Forrai Sándor Rovásíró Kör tagjai, Hódos László és neje végezték el a kiállítás anyagának részleges felújítását és készítették annak Párkányban látható képeit. Ezek között számos erdélyi templom falában talált rovásfeliratú kő vagy tégla, cseréptöredék és magyarországi lelet képeit szemlélhetik az érdeklődők. A magyarországi vonatkozású leletek közül figyelemre méltó a nagyszentmiklósi kincs ivókürtje és az Esztergom környékén előkerült 14. századi pecsétgyűrű. A rovásírás iránt érdeklődők bizonyára érdekesnek találhatták a lineáris jelekkel karcolt bronzkori írásos cserépdarabokat Tordosról, amelyek az Erdélyben egykor ismert régi írás bizonyítékai. Ezeken az 1875-ben előkerült (11 000 darab), megközelítőleg 4500 éves cseréptöredékeken ékírás jellegű, képírásos jegyek találhatók. A tárlat anyagából azt is megtudhatjuk, hogy a tordosihoz hasonló ékírás jellegű képírásos jegyeket a Balkán-félszigeten is találtak, s ez valójában a tordosi képírás folytatása. A legnagyobb meglepetést a rovásírásban járatlan ember számára minden bizonnyal a mintegy 6500 éves tatárlakai képírásos agyagtáblácskák jelenthetik. Az erdélyi Tatárlakán 1961-ben Nicolae Vlassa kolozsvári régész három rajzos agyagtáblácskát talált. Ezek közül kettőn képírásjelek fedezhetők fel, amelyek feltűnő módon hasonlítanak a Kr. előtti IV. évezred végének sumér írására. A lelet tanúsága szerint a Kárpát-medence egy ősi íráskultúra kialakulásának középpontja lehetett. Szovjet régészek egy csoportjának megállapítása szerint a sumér képírás kialakulásának előzményei Erdélybe tehetők, Mezopotámiában már egy kialakult képírás nyomai találhatók. Az általuk szerkesztett térképen megrajzolták a feltételezett útvonalakat, amelyeken Erdély őslakói vihették írásukat Mezopotámiába és Egyiptomba is. A párkányi tárlat egyik tábláján látható korongocska képjelei összefüggéseket mutatnak a mezopotámiai-, egyiptomi és krétai írásokkal. Esztergom könvje’ segítséget, fejtette ki lapunknak az akció okairól Csapucha Katalin. A művelődési ház igazgatónője hozzátette, hogy a középületek, közterületek virágosítása, bok- rosítása, a házak előtti holt terek fásítása már évek óta bevett szokás a faluban, de bízik benne, hogy a jövőben más közösségek is örökbe fogadnak és ápolnak további közterületeket. Csapucha Katalin úgy véli, a verőfényes napokon a jó közérzetet az ápolt környezet adhatja meg mindannyiuknak, ezért is szükséges a téli avar, a megcsomósodott hulladék eltakarítása. Piliscséven a porták lassacskán megújulnak, a lakásaikat a húsvéti ünnepek előtt alaposan kitakarítják a falu lakói. Az akcióban résztvevők március utolsó és április első napjaiban avarral, szeméttel tömték meg a zsákokat, sokszor olyan hulladékkal is, amit felelőtlen járó-kelők könnyelműen hajítottak el a díszcserjék bokraiba, árkokba, útszélre. A sikeres faluszépítést követően a piliscséviek a tavaly átadott és használatba vett kerékpárút mentén terveznek a közeljövőben fásítást és cserjeültetést. Csévi tavaszi nagytakarítás Kántor Nóra Piliscsév idősebb generációja az önkormányzat felhívása nyomán védnökséget vállalt egy-egy frekventált közterület tisztántartására: a pincésgazdák (Pincefalu Egyesület) a szép pincefalujukhoz vezető utak mentét, a nyugdíjasok (Nyugdíjas Klub) a Bányászemlékművet és környékét, a„Beszeda"Klub tagjai pedig a temető ravatalozójánál lévő közterületet tartják rendben. Az idősek példáját követve immár a falu iskolásai is elvállalták egy-egy kiemelten forgalmas közterület takarítását. A közterek - főleg a főutcától távolabbi, eldugott szegletekben - száraz kórokkal árválkodnának, ha a polgármesteri hivatal alkalmazottai nem törődnének velük, ennyi közterületet azonban az önkormányzat sem győz gondozni, ezért gondolták úgy a piliscséviek, hogy ideje volt a magunk érdekében „beszervezni" egy kis 36 hídlap hidlap.net
