Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 1–26. szám)
2009-04-11 / 14. szám
címlapon A húsvét elmaradhatatlan kellékei A húsvéti tojás A tojás szinte minden népnél fellelhető ősi termékenységi szimbólum, a születés és a teremtés jelképe, amely a kereszténységben a feltámadás szimbóluma lett. A tojás szimbolikája még a baromfitartással nem foglalkozó északi népeknél is megvan, ott a madarak tojásait gyűjtötték az erdőkben. Magyarország területén avar-kori sírokban is találtak díszített tojásokat, a bukovinai székelyeknél a nagyhéten felállított jelképes Krisztus-sírba is szokás hímes tojást tenni. A tojásfestésnek komoly hagyományai vannak hazánkban. Természetesen a lányok, asszonyok feladata volt ez. Régi, és mostanában újjászülető szokás, hogy az egy időben elterjedt vegyszerek helyett természetes anyagokkal színezik meg a tojásokat, például hagyma héjával, zöld dió vagy diólevél főzetével, különféle gyógynövényekkel. A tojás „hímzésének" hagyományos módja a minták viasszal való„írása". A díszített tojást festékbe mártják, így a viaszolt minták más színűek lesznek. A barkaág A húsvét másik elengedhetetlen dísze a barkaág, amelyet húsvét előtt egy héttel, virágvasárnap a templomban is megszenteltetnek. A mediterrán országokban ilyenkor pálmaágat vagy olajágat szentelnek, a hagyomány szerint ugyanis Jézus jeruzsálemi bevonulásakor az emberek a béke jelképét, pálmaágat tartottak a kezükben. Mivel a mi éghajlati viszonyaink mellett a pálma nem nő, itthon a barka vette át ennek szerepét. Az északi orszáKenyérben sült sonka Hozzávalók: 1 kg főtt sonka (helyettesíthető csülökkel, lapockával, tarjával), 50 dkg finomliszt, 1 evőkanál étolaj, 1 dl tej, 2 dl víz, 2 dkg élesztő, 1 teáskanál só, 2 teáskanál cukor Húsvéthétfő a szálkái tájháznál Reggel 9 órától délután 5 óráig várják a vendégeket Szálkán a tájházban különböző, a húsvéti szokásokat felelevenítő műsorokkal, foglalkozásokkal, korbácsfonással és az udvari kemencében sült tejfölös-szalonnás lepénnyel, kocsonyával, délután pedig lovaskocsikázási lehetőség az Ipoly mentén. Info: www.tajhazipolyszalka.sk gokban valamilyen rügyező ágat vagy száraz virágokat visznek a templomba virágvasárnap. Német eredetű, hazánkban is élő szokás a barkaágakat tojásokkal és apró figurákkal feldíszíteni. Az áldozati bárány A húsvéti bárány rituális szerepe hazánkban az elmúlt évtizedekben jelentősen csökkent, de ábrázolásokon, képeslapokon, csokifigurák formájában még mindig gyakran láthatjuk. Magyarországon a bárányhús fogyasztása egyre ritkább, napjainkra szerepét szinte teljesen átvette a sonka, a mediterrán országokban, főleg Görögországban és Olaszországban viszont az ünnepi asztal elmaradhatatlan eleme a sült bárány. A jelkép bibliai eredetű, a zsidók bárányt áldoztak Istennek, és bárányvérrel kenték be házuk ajtaját, amiért a halál angyala elkerülte őket az egyiptomi rabság évei alatt. Jézus kereszthalála is az áldozatot hordozza magában, hiszen halálával váltotta meg az emberiséget, erre utal az Agnus Dei, azaz Isten báránya elnevezés, és a hívők seregét is szokták bárányok nyájához hasonlítani. A húsvéti nyuszi A húsvéti nyúl német eredetű eleme az ünnepnek, Magyarországon csak a 19. században terjedt el. Létének egyik magyarázata, hogy a húsvéti Hold egy nyúl képére hasonlít, másrészt rendkívüli szaporasága révén a nyúl maga is termékenységi szimbólum. A sonkát lehetőség szerint előző nap megfőzzük, és lecsö- pögtetjük, hogy legyen ideje megszikkadni. Az élesztőt a cukorral felfuttatjuk a fellangyosított tejben. A lisztet a ke- lesztő edénybe tesszük, közepébe mélyedést készítünk, és beletesszük az élesztős tejet, valamint az összes felsorolt hozzávalót. A tésztát 40-45 percig kelesztjük meleg helyen. Amikor megkelt kinyújtjuk, közepére tesszük a sonkát, becsomagoljuk és újabb 20 percig hagyjuk dagadni. Közben a sütőt előmelegítjük, a vekni tetejét sütés előtt villával megszurkáljuk, hogy a sonkából párolgó gőz távozni tud- jón. Pirosra sütjük, kihűlés után r szeleteljük. ^ Fogyasztóvédelmi tanácsok húsvétra Húskészítmények Az elmúlt években sokat szerepeltek az újságokban és a hírekben a vitatott minőségű húsvéti sonkák, illetve sonkának álcázott készítmények. A hatóságok által a fogyasztók megtévesztése miatt kiszabott büntetések, a címkéken és az üzletekben lévő megfelelő tájékoztatás, és a vásárlók tudatossága miatt talán idén már kevesebb
