Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 1–26. szám)
2009-04-11 / 14. szám
címlapon Összeállította: Gábor/Pöltl/Varga „Miért keresitek a holtak között az élőt? Az ünnep magyar elnevezése Jézus sivatagi böjtjének emlékét őrzi, és arra utal, hogy a hamvazószerdától tartó böjti időszak után ezen a napon szabad először húst enni vagy magunkhoz húst venni. Számos nyelvben a héber Pészach szóból származik a húsvét elnevezése, spanyolul Pascua, portugálul Páscoa, olaszul Pas- qua, franciául Paque, románul Paste. A Pészach szó jelentése kikerülést, elkerülést jelent, ami arra utal, hogy a halál angyala elkerüli a zsidóknak az áldozati bárány vérével megjelölt házait. A germán nyelvekben Ostara, a túlvilág istennőjének nevét őrzi a húsvét neve, akinek ünnepét a kereszténység előtti időkben a tavaszi napéjegyenlőségkor tartották. Az angol Easter és a német Ostern tehát a pogány tavaszünnepekre emlékeztet. A héten ünnepeljük a keresztény világ legnagyobb és legszentebb ünnepét, Jézus megváltó halálának és feltámadásának napjait, amely a nem hívők számára is a tavaszkezdet számos kedves és hangulatos néphagyománnyal teli hosz- szúhétvégéje. Mire a lap az olvasók kezébe kerül, túl leszünk már a nagycsütörtöki és a nagypénteki szertartásokon, éppen a szombati körmenetre és misére vagy a sonkavacsorára készülődünk. Húsvétvasárnap pedig megfestjük a piros tojásokat, hétfőn aztán locsolkodunk, várjuk a locsolókat, vagy kihasználjuk a szép tavaszi napokat, és kimegyünk a természetbe. Összeállításunk az ünnep egyházi és világi hagyományait mutatja be, de nem maradhatnak ki a praktikus vásárlási tanácsok és a húsvét költségei sem. A húsvét az egyházi év egyik„mozgó ünnepe". Húsvét vasárnapja a tavaszi napéjegyenlőség, azaz március 21-e utáni első holdtöltét követő vasárnap, időpontja tehát március 22-e és április 25-e közé esik. Az ebben az évben április 12-re eső húsvétvasárnaphoz igazodik a többi mozgó ünnep is, így a negyvennapos böjt kezdetét jelző hamvazószerda, amely idén február 25-re esett, a húsvét előtt egy héttel tartandó virágvasárnap, Urunk mennybemenetele május 21-én és az idén május 31-re, valamint június elsejére eső pünkösdvasárnap, illetve-hétfő. Húsvét a római katolikus egyházban Magyarországon a középkorban még a nagyhét minden egyes napját megünnepelték, a későbbiekben aztán inkább a szent három nap, a „Triduum sacrum" nagycsütörtök, nagypéntek és nagyszombat kaptak valódi liturgikus jelentőséget. Nagycsütörtök Az örök isteni szeretet ünnepe. Ezen a napon voltak az apostolok Coenaculumban, ahol a szertartásos ószövetségi bárányvacsorát elfogyasztották. Itt történt meg először a keresztény vallás legnagyobb misztériuma, hogy a kenyér és a bor színe alatt megjelent Krisztus feláldozott teste és vére. Nagycsütörtökön így az utolsó vacsora emlékére minden templomban egyetlen szentmisét mondanak, amelyet a rangidős pap végez égő gyertyával és fehér karingben. Ekkor szólalnak meg utoljára a harangok, majd amint mondani szokták„elmennek Rómába", hogy csak a föltámadáskor konduljanak meg ismét, addig pedig kereplő helyettesíti őket. A főpapok ezen a napon a szertartás részeként megmossák tizenkét szegény ember lábát, amint Jézus tette ezen a napon tanítványaival. A szertartás az„oltárfosztással" végződik. A pap eltávolítja az oltárterítőket, gyertyatartókat, emlékeztetve a ruháitól megfosztott Üdvözítőre. Nagycsütörtökön történt az ősegyházban a nyilvános bűnösök kiengesztelése is. A nagyböjtben vezeklők leborultak a templom előtt, majd kinyitották nekik a templom minden ajtaját, és bebocsátást nyertek, így fejezte ki az egyház a teljes bűnbocsánatot. Az Olajfák hegyén hátrahagyott Mestert engesztelő nagycsütörtöki virrasztás belenyúlik nagypéntek hajnalába. Nagypéntek Ezen a napon nincs szentmise, a gyász és a fájdalom napja a keresztény ókortól fogva. Igaz, hogy Jézus halála a megváltást szerezte meg az emberek számára, az egyház mégsem a megváltásból fakadó örömre gondol. 4 hídlap hidlap.net
