Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 1–26. szám)
2009-04-11 / 14. szám
címlapon A bizalom ünnepe A húsvét a kereszténység legnagyobb, legszentebb ünnepe. Emlékezés a feltámadt Krisztusra, a halál felett győzedelmeskedő Megváltóra. Ezt tanultuk a húsvétról Aztán, ahogy teltek az évek, felekezeti hovatartozástól függetlenül, a lexikális, teológiai ismereteken túl, valami mélyebb tartalommal is megtelt az ünnep. A mostani, nehéz időkben pedig egy különös, újfajta jelentés is rakódott rá. A vallásos hiten túl, valami mélyről jövő bizalommal tölti meg az embereket. Erre tanít minket a húsvét. Hinni abban, ami reménytelennek látszik. Tudni, hogy a látszatra véget nem érő tél után egyszer újra felragyog a nap, bízni egy élhetőbb, tisztább, tisztességesebb világban. Amelyben egymás mellett, s nem egymással acsarkodva élünk. Erről ad bizonyosságot a húsvét. Jézus szembenézett a halállal, s legyőzte azt. Nekünk csak földi dolgokkal kell szembeszállnunk. Bizalommal, akarattal miért ne sikerülhetne? Ehhez kívánok minden esztergominak hitet, kitartást, erőt. Áldott húsvéti ünnepeket! Meggyes Tamás, Esztergom polgármestere hanem annak árára, Jézus szenvedésére és halálára. A harangok ezért hallgatnak, ezért fekete a nagypéntek liturgikus színe, és ezért borul a papság a szertartás kezdetén az oltár előtt a földre. Nagypéntek legszebb szertartása„hódolat a kereszt előtt". Ekkor a pap az oltár mellett állva lebontja a violaszínű leplet Jézus szent fejéről és úgy énekli: „Ecce lignum crucis", azaz „íme a keresztnek fája, melyen a világ üdvössége függött, jöjjetek, imádjuk!" Utána feljebb lép és lebontja annyira, hogy a jelenlévők megláthassák Jézus karját, kezét, amellyel annyi beteget gyógyított meg. Mikor az oltár közepére lép, lehullik a lepel egészen, így mutatva meg a népnek az üdvösség csodálatos jelét, a keresztet. Ezután veszi kezdetét a papság és a hívek áldoztatá- sa, amelyet 1956-ban rendelt el a pápa. Ezt követően mindenki a már elkészített Szentsírhoz vonul. Az ostyát ekkor fehér csipkefátyollal borított díszes szentségtartóban az oltárra helyezik, majd ősi szokás szerint megkezdődik a Szentsír látogatása, hogy minél többet gondoljanak a hívők a világot megváltó szenvedő szeretetre, Jézus halálára. A bűnöst általában bíróság elé állítják, lefolytatják a pert, majd megszületik az ítélet, Jézus esetében azonban ez nem így történt. Jézus haláláról a szadduceus, azaz a főpa- pi párt döntött. Ők kérték számon tanítását, ők fogatták el, hiszen rettegtek, hogy a nép köréből egyre többen hisznek majd benne. Kaifás, a főpap mondta:„Jobb, hogy egy ember haljon meg a népért, mintsem hogy az egész nép elpusztuljon." (Jn.l 1,50) A szadduceusok hatalma így veszélyben forgott. A főtanács gazdasá- -/■pf/ ®s P0^^3' érdekekből hozta meg a halálbüntetést, m majd taktikázásba kezdtek, hogy a népet maguk mellé állítsák. Ősi és azóta is jól bevált gyakorlat a nép megnyerése, manipulálása. Jézust egyszerűen följelentették a megszálló római hatalomnál, mintha Róma-ellenes mozgalmat indított volna el. így a főpapok és írástudók mentve voltak, elmondhatták, hogy nem ők tartóztatták le a Názáreti Jézust, hanem a rómaiak. A politikai vád sikeres volt, hiszen Pilátus pusztán vallási kérdésekkel nem foglalkozott volna. Kérdésére azonban, hogy „Te vagy a zsidók királya?" Jézus így felelt: „Te mondtad.", és ez zavarba hozta a helytartót. Pilátus azonban ártatlannak tartotta Jézust, a helytartó felismerte a vád hamisságát, így a népre bízta a döntés jogát. A nép azonban Jézus helyett a korábban gyilkossággal vádolt Barabás szabadon bocsátását követelte. Pilátus azonban engedve a nyomásnak aláírta a halálos ítéletet, ám zsidó szokás szerint nyilvánosan kezet mosott, kifejezve ezzel ártatlanságát az ügyben. Nagyszombat A feltámadás napján a liturgia egyik legfontosabb része a tűz- szentelés. A szent tűz Jézus tanítását jelképezi. Hatalmas gyertyát szentelnek meg ekkor, a feltámadt Krisztus szimbólumát, a húsvéti gyertyát. Kereszt alakban öt tömjéngerezdet illesztenek bele, Jézus öt sebének emlékére, végül az allelujás szentmise következik. Glóriakor „kikötik" a harangokat, hogy ünnepélyes zúgásukkal hirdessék Krisztus feltámadását. Hosszú idő után először ekkor hangzik fel először az alleluja. Minden bizonnyal a legszebb húsvéti szertartás a feltámadás. A papság a Szentsírhoz vonul, a szertartást végző megmozdítja a sírban nyugvó test karját jelezve a hívőknek, hogy él. Eléneklik a feltámadás zsoltárát, majd a főcelebráns kezébe veszi az Oltáriszentséget és a nép felé fordulva így énekel:„Pax vobis, ego sum, Alleluja!", azaz„Bé- kesség veletek, én vagyok, ne féljetek!". A körmenet a főoltárhoz megy, és ott a pap elkezdi a húsvéti diadaléneket: „Feltámadt Krisztus e napon, alleluja!" A körmenet a hívők serege és lobogó zászlók közepette kimegy az utcákra, körbehordozzák a feltámadt Krisztus szobrát és a baldachin alatt az Oltáriszentséget, majd elkezdődik az ünnepélyes szentmise.„Szombat elmúltával Mária Magdolna, Mária, Jakab anyja és Szalóme illatszereket vásároltak és elmentek, hogy megkenjék Jézust. Amikor odaértek látták, hogy a sír bejáratát eltorlaszoló, óriási követ már elgörHúsvéti egyházi szertartások Bazilika Nagyszombat 18.00 Paskai László bíboros Húsvétvasárnap '10.30 Erdő Péter bíboros Görög katolikus templom (Kossuth u. 60) Nagyszombat 21.00 Feltámadási gyertyás körmenet az egykori rácvárosban (görög-katolikus templom - Magyar utca - Simor János utca - Angyal utca - Kossuth utca útvonalon), utána feltámadási szertartás a templomban Húsvétvasárnap 10.00 Ünnepi liturgia pászkaszenteléssel Húsvéthétfő 10.00 Ünnepi liturgia, körmenet a templom körül, olajkenet, kenyéráldás-osztás Húsvétkedd 17.00 Ünnepi liturgia hidlap.net hídlap 5
