Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 1–26. szám)
2009-03-14 / 10. szám
közügy A térség hajléktalanai Esztergomban keresnek menedéket A Február Harmadika Munkacsoport és a Menhely Alapítvány közösen végzett felmérésének múlt héten közzétett gyorsjelentéséből kiderült, hogy a legtöbb hajléktalan Esztergomban és Miskolcon él. Az„előkelő" helyezés annak köszönhető, hogy a tanulmány készítői az utcán élők számát a város lélekszámához viszonyították, holott krízisszállónk kistérségi intézményként kilenc település rászorulóit fogadja, másrészről pedig ráadásként a gyárakból a közelmúltban elbocsátott, máshonnan származó földönfutóvá váltak is növelték a statisztikát. N em túl örömteli hír kapcsán került a múlt héten a lapok hasábjaira és a hírekbe Esztergom. A Február Harmadika Munkacsoport és a Menhely Alapítvány ugyanis közzétette a hajléktalanok körében a közelmúltban végzett önkéntes, kérdőíves felmérés statisztikai adatait tartalmazó gyorsjelentést. A számok azt mutatják, hogy a tavalyi évhez képest jelentősen, 843 fővel emelkedett a válaszadó otthontalanok száma, amely országszerte így már meghaladja a hétezret. A kutatók a vizsgált települések lélekszámához viszonyították az ott utcán vagy szállón élő hajléktalanok arányát. Az adatokból az derült ki, hogy vidéken súlyosabb a probléma, mint a fővárosban, ugyanakkor a szállókon regisztráltak Budapesten többen vannak, mint az ország többi részén együttvéve. A vidéki településeken a fedél nélkül élők számaránya Esztergomban és Miskolcon volt a legnagyobb, de a többi megyeszékhelyen Pécsett, Debrecenben, Győrben és Székesfehérváron is több mint 250 hajléktalant kérdeztek meg a felmérést végző szervezetek munkatársai. Hat nagyvárosban - Esztergomban, Debrecenben, Székesfehérváron, Pécsett, Szolnokon és Veszprémben - többen alszanak a közterületeken, mint a szállókon. Czifráné Hidas Ágnes, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat nappali melegedőt és az éjszakai krízisszállót is befogadó Gondviselés Háza intézményvezetője kifejtette a gyorsjelentés adatai any- nyiban félrevezetők, hogy az Esztergomban regisztrált 138 fedél nélkül élő adatát a város lélekszámához viszonyították, holott a helyi központú hajléktalan-ellátás kistérségi szerepet tölt be: kilenc település 57 ezer lakójának segít a bajban. Az intézményvezető megerősítette a felmérés által is igazolt szomorú tényt, miszerint jellemzően a munkahelyük és ennek következtében lakásuk, lakhatásuk elvesztése miatt kerülnek az utcára a szerencsétlenek. A felmérés adatai tükrözik már a gazdasági válság hatásait is: az elmúlt hetekben nap mint nap jelentkeznek a szállókon olyan rászorulók, akik a közelmúltban vesztették el állásukat, és ezzel együtt a munkásszállásról is távozniuk kellett, vagy az albérletüket voltak kénytelenek felmondani. Hasonló tapasztalatokról Czifráné Hidas Ágnes is beszámolt: az ipari park vállalatainál az elmúlt időszakban zajlott létszámleépítések óta mintegy tíz százalékkal növekedett meg a melegedő és a szálló forgalma. A szolgáltatást mostanában igénybevevők körében nagyobb a „fluktuáció", mint ahogy a szociális gondozók eddig megszokhatták, amiből arra lehet következtetni, hogy a korábban Esztergomban munkát vállalók a felmondásuk után egy ideig még a városban maradnak egy másik munkahely reményében, majd miután nem járnak sikerrel, továbbállnak, hazautaznak, vagy Budapesten próbálnak szerencsét. A Kossuth Lajos utcában működő nappali melegedő és a múlt évtől kezdve harminc helyett immár negyven főt befogadni képes hajléktalanszálló épületében pihenhetnek, tisztálkodhatnak, moshatnak a fedél nélkül élők, akik értékeiket zárt szekrényben tarthatják, meleg ebédet és naponta egy-két alkalommal hideg élelmet kapnak. Ezenkívül az intézmény munkatársai segítenek nekik a mindennapi dolgokban is: a hivatalos ügyek intézésében, albérlet- és munkakeresésben, évente többször ruhaadományokat kapnak, de az intézményen keresztül lehetősé'-' gük van a rokonaikkal, illetve munkaadóikkal való kapcsolattartásra, információszerzésre is. hidlap.net hídlap 25 Egyre többen fedél nélkül
