Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 1–26. szám)

2009-02-21 / 7. szám

exkluzív Esztergom-emberek A környezeti tudatosság kérdése A tavaly májustól a környezetvédelmi és vízügyi tárcát ve­zető, királyvárosi származású Szabó Imre miniszterrel a ma­gyarországi klíma-tudatosság állapotáról beszélgettünk, Többek között arról, hogy a környezetbarát energiafelhasz­nálású lakóháza mások számára is például szolgálhat.- A házában teljes mértékig kerüli a fosszilis energiák használatát- például: nincs gáz helyette földhőt és egyéb környezetbarát­környezetkímélő energiákat alkalmaz. Pontosak az információink?- Igen. Két évvel ezelőtt építtettük át azt a házat, amelyikben most élünk. A tervezés időszakában döntöttünk úgy, hogy - le­egyszerűsítve fogalmazva -„kiköttetjük"a gázt, és nem fogunk olyan energiát használni, ami vezetéken érkezik. Egy földhő- cserés rendszerre álltunk át, ilyen szisztéma szerint működő padló-, fal- és plafonfűtésűre váltottuk ki a háznak az energe­tikai rendszerét. A lakóotthonunkat télen fűteni tudjuk - ezért kívülről a környezetvédelmi szabványoknak teljes egészében megfelelő szigeteléssel láttuk el, kicseréltük a nyílászárókat, a tájolásnak megfelelően alakítottuk ki azokat az üvegfelülete­ket az épületen, amiknek a segítségével például a télikert egy hőcsapdaként is funkcionál a nappali és az étkezőkonyha felé -, a nyári időszakban pedig ugyanez a rendszer átváltva egy hűtő- rendszerré alakul át. Úgy, hogy légkondicionáló sincs a házban.- Gyanítom, hogy idővel olcsóbb is „ üzemeltetni" az épületet.- Valóban, amikor ennek a kettőnek, tehát a téli fűtésnek és a nyári hűtésnek az árát kiszámoltuk, akkor jutottunk el arra a kö­vetkeztetésre, hogy ebbe az öt év után már megtérülő beruhá­zásba belevágjunk. Sok előtanulmányt követően választottuk ki azt a típust, azt a rendszert és azt a kivitelező céget, akikkel ezt megcsináltattuk. Két tél után vagyunk, és azt tudom mondani, hogy mind a hideg időszakban, mind nyáron ez a dolog kitűnő­en működik, és nagyon költség hatékony.- A költséghatékonyság, a hosszabb távon kedvező fűtési-hűté­si árak privát szempontjai mellett hordoz-e egyfajta közösségi üze­netértéket is ez a magán beruházás, miszerint egy környezetvédel­mi miniszter hangsúlyozza a környezetvédelem fontosságát? A sa­játpéldáját útmutatónak szánja a környezettudatos életmódhoz?- Abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy hosszú éve­ken keresztül a Magyar Természetbarát Szövetség főtitkáraként nyugati társszervezeteinknek a különböző képzésein vehettem részt, és jó tíz esztendővel ezelőtt, az egyik ilyen kurzus alkalmá­val, ahol már a klímával, a klímatudatossággal és az üvegházha­tású gázok kérdésével foglakozott a konferencia és a szeminá­rium, találkozhattam ezzel a földhőcserés rendszerrel. Azóta is nyomon követtem ennek a fejlődését. S miután Magyarországon hasonlóképpen elérhetővé vált, és kitűnő anyagok, illetve tech­nológiák állnak a rendelkezésre, belefogtunk. Természetesen ez egyfajta szemléletmódot és magatartást, alkalmazkodást szin­tén megjelenít. Önmagában nem csak és nem kizárólag pénz­ügyi kérdést takar, mármint, hogyha rövid távon gondolkodom, akkor ez pénzügyileg nem éri meg, viszont ha a jövőről felelősen és hosszabb távon gondolkodom, akkor amellett, hogy megéri, ez tagadhatatlanul egy tudati kérdés, döntés is egyben.- Hasonlóképpen tudati kérdés a hulladékkezelés. Laikusként úgy érzem, hogy a szelektív gyűjtés a lakosság részéről nem váltot­ta be a hozzá fűzött reményeket. Igazam van, vagy tévedek?- Az ország különböző területein különböző vállalkozások foglalkoznak ezekkel. Általában önkormányzati tulajdonban álló cégek. Akik a nagy integráló, illetve koordináló szervezetekbe kapcsolódnak, azok nagyon jó eredményekről számolnak be. Még akkor is, hogyha manapság, az úgynevezett másodlagos nyersanyagpiacon eladási nehézségekkel kell számolniuk. Azaz: például a már zsugorított, tisztított és feldolgozott PET-palack- morzsaléknak a piacát továbbra is meg kell keresni és nyilván­valóan azokat a szelektíven gyűjtött papír alapanyagokéit szin­túgy, amiket a papírgyárak vesznek át. Úgy kell újrahasznosításra gyűjteni, hogy nem garantált ma, perpillanat a gazdasági válság időszakában az azonnali felhasználásuk, vagyis tároló kapacitá­sokkal kell számolnunk, és erre is kell gondolni. Ugyanakkor hosszú távon teljesen egyértelmű, hogy ezek a rendszerek, ahol jól bevezetett rendszerekként működnek, kife­jezetten előnyösek és gazdaságosak. Az a tapasztalatom, hogy a lakosság, ha egy jó bevezető kampány során találkozik a sze­lektív hulladékgyűjtésnek a lehetőségével, akkor szívesen fo­gadja. Pláne, ha a lakóhelyéhez közeli az elhelyezés. Példának okáért Budapesten, az egyik nagy lakótelepen már kialakítottak egy olyan rendszert is, ahol a lakásból kilépve a szemétledobó- ba rögvest szelektíven lehet kidobni a különféle anyagokat, nem kell otthon különválogatni a papírt, a műanyag palackot vagy az alumíniumdobozt. Ennek megfelelően itt az előzetes felmérés­nél 98 százalékot ért el a lakossági támogatottság, és a gyakorlat szintúgy azt mutatja, hogy ez nagyon sikeres. Kétségtelen persze, Magyarországon ma a tudatformálás te­rületén számos teendőnk mutatkozik, akár a szelektív hulla­dékgyűjtés esetében, akár pedig, mondjuk, az energia racioná­lis felhasználása, illetve a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése ügyében, amit klímatudatosság néven szoktunk összefoglalni. 22 hídlap hidlap.net

Next

/
Oldalképek
Tartalom