Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 1–26. szám)
2009-02-21 / 7. szám
r exkluzív Ezeken a területeken igen jelentős tudatformáló munka szükséges, amiben a szaktárcán túl civileknek, önkormányzatoknak és a tudomány képviselőinek összefogva különböző események és akciók, kiadványok és kampányok segítségével meg kell próbálniuk a hazai lakosságot ebbe az irányba befolyásolni.- A környezettudatos magatartáshoz, gondolkodásmódhoz szintén hozzátartozik, hogy bár - ahogy mondani szokás - víznagyhatalom vagyunk, azaz bőségesen áll rendelkezésünkre az élet folyékony alapeleme, ennek ellenére vagy éppen ezért a felszíni és felszín alatti vizeinket megfelelően védeni kell (lakossági és üzemi felhasználáskor például a pazarlástól). Ez ügyben mit lehet tenni? Szintén lakossági kampányokkal lehet-kell megszólítani az embereket?- Részben. Azt gondolom, hogy a szakembereknek és a különböző gazdálkodóknak egyaránt komoly átalakuláson kell keresztülmenniük. Hiszen a vizet ma nagyon sokan es sokféleképpen használjuk. Ráadásul Magyarország egy speciális helyzetben van: az összes nagy folyónk a határon kívülről érkezik, és a határon kívülre távozik. Ezért azt szoktam kérni a kollégáktól, hogy ne külön árvízvédelemmel, felszínivíz-védelemmel és Így tovább foglalkozzunk, hanem mondjuk azt, ma Magyarország első számú érdeke, hogy vízgazdálkodás legyen. S ebbe a vízgazdálkodásba az árvízi tározók megépítésén túlmenően a különböző csatornák kialakítása, a víznek az öntözéshez való visszavitele, a talajvízszint emelésének a kérdésé, az ipari szolgáltatók számára szükséges víznek a biztosítása, majd ennek a kezelése és biológiai tisztítása egyaránt beletartozik. Mi több: nyilvánvaló, hogy elengedhetetlenül fontos a felszíni és a felszín alatti vizeink védelme érdekében a megfelelő szintű csatornázottság. És a csatornázottságon keresztül a biológiai tisztításnak a bevezetése és a teljes mértékű elterjesztese Magyarországon. rt ngozz r/ ' li '§ f > JJ mi- Miniszter Ur Esztergomban született, itt végezte az iskoláit, a királyvárosban érettségizett, vagyis számtalan szállal kötődik ide, a dunakanyari régióhoz. Mennyire eleven a kapcsolata Esztergommal?- Sosem szakadt meg a várossal a kapcsolatom, lévén, hogy - hál' Istennek - a szüleim még a mai napig is ott élnek, és a családi látogatások megmaradtak. Sajnálatos, de tény, hogy az elmúlt, most már mondhatom, egy évtizede különböző helyeken lévő beosztásaim eléggé komoly „időrabló tényezőként” kellettek, hogy számításba jöjjenek, ezért aztán azok a baráti nexusok, amelyeket úgy szívesen ápolnék, sajnos, elsorvadtak. Abszolút az én hibámból. De hát annak is örülök, ha a családomra, a gyerekeimre megfelelő időt tudok szakítani. Ebben ők az elsők. Szabó Imre sportvezető, politikus, környezetvédelmi és vízügyi miniszter Esztergomban született 1953. április elsején. A királyvárosi Dobó Katalin Gimnáziumban érettségizett 1971-ben, 1977-ben tanítói diplomát, majd a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán testnevelő tanári diplomát szerzett 1980-ban. Ugyanebben az évben a budapesti Testnevelési Főiskolán labdarúgóedzői képesítést kapott. 1975 és 1980 között Sárisápon és Tokodaltárón tanítóként dolgozott (ekkor, 1977-ben belépett az MSZMP-be), majd 1983-ig Szentendrén végezte a munkáját testnevelő tanárként és labdarúgóedzőként. Ebben az időszakban a városi úttörők elnöki tisztét szintén betöltötte. 1983-ban a KISZ KB munkatársa lett, majd egy évre rá az Úttörőszövetség osztályvezetői posztjára került, ahol a sport, a táborozás, a turisztika, valamint a környezet- és természetvédelem felelőseként tevékenykedett. 1987- ben az ÁISH (az 1990-es éveket megelőzően az ifjúsági ügyek állami felelőse az Állami Ifjúsági és Sport Hivatal volt - a szerk.) osztályvezetőjének nevezték ki, majd a MagyarTermészetbarát Szövetség főtitkára lett, 2007- től pedig az elnöke. A szövetség többször megerősítette főtitkári pozíciójában, 2003-ig viselte ezt a posztot. 1989 és 1991 között az Országos Idegenforgalmi Tanács ifjúsági bizottsági elnökének feladatait is ellátta. 1988-1991 közt részt vett az első ifjúsági kerek-asztalnak, a Magyarországi Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsának (a MISZOT-nak) létrehozásában. 1994-től a Wesselényi Miklós Ifjúsági és Szabadidősport az Egészséges Életmódért Közalapítvány tagja lett, 1997-től 2000-ig elnöke. A sport területén végzett kiemelkedő tevékenységéért Esterházy Miksa-díjat kapott. 1992-ben csatlakozott az MSZP-hez. 1994-ben a párt szentendrei elnökévé választották, ugyanebben az évben választották be a városi önkormányzatba, ahol egy ciklust töltött. 1995 óta a párt Pest megyei területi szövetségének, 1996 óta környezetvédelmi kabinetjének a vezetője. Először 1998-ban kerül a parlamentbe, majd 2002-ben és 2006-ban újra az Országgyűlés tagja lett. 1998-2000-ben frakcióvezető-helyettesi tisztet vitt, a környezetvédelmi bizottság hatáskörébe tartozó törvények végrehajtását, társadalmi és gazdasági hatását figyelemmel kísérő (ellenőrző) albizottság tagja volt, majd a ciklus második felében (2000 és 2002 között) az ifjúsági és sportbizottság elnöke. 2002-ben megválasztották a Pest Megyei Közgyűlés elnökévé, ezt a posztot a 2006-os önkormányzati választásokig viselte. Ezzel egy időben lett a Pest Megyei Területfejlesztési Tanács és a Közép-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács elnöke. 2008-ban, az SZDSZ koalícióból történt kilépése miatt szükségessé vált kormányátalakítás során Fodor Gábort váltotta a környezetvédelmi és vízügyi miniszteri székben. Tárcavezetői esküjét tavaly május 5-én tette le. Szabó Imre nős, felesége - Szabóné Dutka Beáta - jogász, köztisztviselőként dolgozik az Országgyűlési Hivatalnál. Hat gyermekük született. 2008. augusztus 11 -én tizenöt éves fia egy tragikus autóbaleset vétlen áldozataként elhunyt. hidlap.net hídlap 23
