Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 1–26. szám)

2009-02-21 / 7. szám

közügy A családos munkahelyét védené Meggyes Tamás javaslata Dolgozhassanak a gyermeket nevelők! A parlament tavaszi ülésszaka talán nem csak megvonások sorozatát hozza a csa­ládosok, gyermeket nevelők számára. Míg a szocialisták adóztatnák a gyest, a gyedetet, emelnék a megszerzésük­höz szükséges időket, eltörlik a 13. havi nyugdíjat, adót vetnek ki a legkisebb la­kóingatlanra is, addig Meggyes Tamás és fideszes frakciótársai törvényt javasolnak a dolgozó szülők és családjaik védelmére. „A kiskorú gyermeket vagy gyermekeket nevelő szülő(k) fog­lalkoztatására való hajlandóság ösztönzése, illetve foglalkozta­tásuk elősegítése, a háztartásukban gyermek(ek) neveléséről gondoskodó foglalkoztatottak alkalmazásának kiemelt védel­me, a szociális ellátó rendszerekbe való átkerülés megakadályo­zása céljából az ilyen személynek a munka világa körében való megtartása érdekében az Országgyűlés a következő törvényt al­kotja..."- kezdődik Meggyes Tamásék javaslatcsomagja, amiből most a legfontosabb elemeket mutatjuk be. A legfontosabb: a szülők munkahelyének védelme A javaslat egyik legaktuálisabb eleme a gyermeket nevelők munkahelyeinek megtartása. Az ötlet régebbi a ma tomboló, elbocsátások tízezreit hozó gazdasági válságnál. Esztergomban eddig is mintegy harminc, gyermekvállalást, nevelést támoga­tó intézkedést vezettek be a Szent Miklós Program keretében. A Tisztelt Ház elé kerülő előterjesztés lényege az, hogy a csoportos létszámleépítéseknél élvezzenek „védelmet" azok, akiknek gye­rekekről, családjukról kell gondoskodniuk, és azok, akik egyedül nevelik gyermekeiket. Mára a válság túlgördült a nagyvállalatokon, elérte a kis- és középvállalkozásokat, a szolgáltatásokat, további csoportos lét­számleépítések, tervszerű elbocsátások várhatóak. Ezeknek leg­nagyobb vesztesei pedig éppen családos munkavállalók vagy egyedülálló szülők. Ha az egyik, de különösen ha mindkét szülő elveszti munka­helyét, a családok lehetetlen helyzetbejutnak, a létfenntartásuk kerül veszélybe. Ráadásul nekik lesz a legnehezebb elhelyezked­niük is - és nem csak a munkahelyek számának csökkenése mi­att. Hiszen a gyermekekkel gyakran otthon maradókat nem szí­vesen alkalmazzák, a „túl gyakori hiányzások"-kal magyarázva a hátrányos megkülönböztetést. Az ilyen családok egyenes úton jutnak a „támogatott", „segélyezett" kategóriákba, amelyekből még nehezebb visszakerülni a „saját keresetükből élők" közé. A probléma nem „nagycsaládos-probléma". A munkáját el­vesztő, az elhelyezkedni képtelen gyerekes szülők foglalkoztatá­sának hiánya nemcsak az ő eltartottjainak megélhetését veszé­lyezteti, hanem az eltartó társadalom működését: csökken a be­fizetők, nő a támogatottak aránya, végül a társadalmi rendszerek „felborulnak", óhatatlanul bekövetkezik a csőd. Kényszerpályák helyett - a munkaadók ösztönzése E kényszerpályák helyett MeggyesTamásék javaslata azt célozza, hogy inkább arra kell törekedni, hogy ezen, gyermekes alkalma­zottak a foglalkoztatónál alkalmazásban maradjanak. Különös fi­gyelmet érdemelnek a három vagy több gyermeket közösen ne­velő vagy egyedülálló szülők. A javaslat szerint a munkaadókat normatív jellegű kedvezményekkel kell ösztönözni a gyermekes szülők alkalmazására, és leépítések esetén az ő foglalkoztatásuk fenntartására. Külön kell támogatni a nagycsaládos (három vagy több gyermeket nevelő) és egyedülálló szülők foglalkoztatását. A gyermeket nevelő szülők foglalkoztatásának elősegítésére létrehoznák a Család-kártyát. Család-kártyát válthatnak ki a kis­korú gyereket nevelő szülők, függetlenül attól, hogy éppen dol­goznak, vagy munkanélküliek. A javaslat mentesíti a tételes egészségügyi hozzájárulás alól a kiskorú gyermeket egyedül nevelő szülőket, és a nagycsaládo­sokat, vagyis akik három vagy több gyermeket nevelnek. Egé­szen pontosan nem őket, hanem a munkáltatót. így kevesebbe kerül a foglalkoztatásuk a vállalkozásokban, ezáltal előnyösebb helyzetbe kerülhetnek a munkaerő-piacon, könnyebben helyez­kedhetnek el. Kevesebb terhet a szülők bérére! Ugyanígy kapnak kedvezményt a családos dolgozók után a munkaadói járulékból és a társadalombiztosítási járulékokból is. Ezek a befizetések is a cégeket terhelik, és a fideszes indít­vány szerint ezek együttes összege kiskorú gyermekenként 10 százalékkal, sőt gyerekét egyedül nevelő szülő esetében kisko­rú gyermekenként 15 százalékkal csökkenne. Ez a munkaadó­kat ösztönözheti a gyermeket nevelők, még inkább a gyerekét egyedül nevelő szülő alkalmazására. Ráadásul a foglalkoztató a kedvezményre kizárólag akkor jogosult, ha a foglalkoztatás idő­tartama a harminc napot meghaladja, és a munkaidő legalább a napi négy órát eléri. Ezzel a tartós foglalkoztatást támogatja, se­gíti elő a javaslat. A javaslat indokolása kiemeli a foglalkoztatást, munkába állást, munkahelyteremtést elősegítő központi programok, támogatá­si formák és kedvezmények célja nem kifejezetten a gyerme­ket nevelő szülők foglalkoztatásának elősegítése és ösztönzé­se. Ezért tartják a törvényjavaslat benyújtói a kormány számára kötelezőnek az idén nyárig kidolgozni és szabályozni a gyerme­ket nevelő szülők foglalkoztatásának elősegítését és ösztönzé­sét szolgáló munkahelyteremtő és -megtartó támogatási prog­ramok formáit és feltételeit. A cél: a családi adózás „Ahhoz, hogy az ország kilábaljon a pénzügyi krízisből és bein­duljon a gazdaság növekedése, a foglalkoztatási eszközök kere­tében indokolt lehet a járulékok csökkentése, majd hosszabb tá­von a családi jövedelemadózásra való áttérés"- fogalmaz az ösz- szefoglaló, amit a Fidesz készített a javaslat benyújtásakor. A javaslat sikerére megvan a remény: gyermekét egyedül ne­velő szülő esetében a hatályos munkaügyi előírások bizonyos pozitív diszkriminációs védelmet most is nyújtanak például rendkívüli munkavégzés elrendelése esetén. A lakástámogatási rendszerben és a kollektív munkaügyi kapcsolatokban találkoz­hatunk a három vagy több gyermeket nevelők érdekeit szolgá­ló törekvésekkel is. Meggyes Tamás éppen ezért bízik a javaslat sikerében.-tsin­hidlap.net hídlap 21

Next

/
Oldalképek
Tartalom