Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 1–26. szám)
2009-06-06 / 22. szám
exkluzív Esztergom-emberek Összetartozunk Történelmi jelentőségű eseményre került sor két hete Debrecenben: a Kárpát-medencei református részegyházak Alkotmányozó Zsinatán az itt élő gyülekezetek deklarálták hitvallásos egységüket, létező szolidaritásukat, történelmi kapcsolatukat. Ahogyan megfogalmazták:,,..^ Magyar Református Egyház ennek a közösségnek a kálvini hagyomány alapján létrejövő intézményesülése. Közösségünk alapja gyülekezeteink hűsége a megváltó Krisztushoz. A Kárpát-medencei magyar református egység megvalósítása elsősorban lelki, tartalmi folyamat. Mint ilyen, szerves része és következménye az egyházaink életében tapasztalt, az elmúlt időszakban felerősödött egységre, közösséggyakorlásra irányuló folyamatnak". Ennek kapcsán rendhagyó beszélgetésünkben Ágoston Csaba esztergomi református lelkészt és Csorna Áront, a Magyar Református Egyház zsinati szóvivőjét kérdeztük.- Mik az előzményei és okai a mostani egységesülésnek ?- A magyar reformátusság a reformáció korától kezdődően mindig több ország területén és több államszervezet keretei között élt, egyházjogi közösségben a Kárpát-medencében élő, a reformációhoz csatlakozott nemzetiségekkel. A reformáció után az addig kényszerű szervezeti széttagoltságban élő egyházrészek 1881-ben Debrecenben létrehozták a Magyar Református Egyház teljes szervezeti egységét. Az egységes Magyar Református Egyház létrejöttével megerősödött folyamat többször és komolyan megtört. Ezen törések közül a legfájdalmasabb a trianoni döntést követő határátrrendezés volt, amely újból szétszakította egyházunkat is. A magyar reformátusság a kényszerű szétszakított- ság ellenére tanúságtételében és szolgálatában mindvégig megőrizte hitbéli és teológiai egységét. Ez az adottság komoly jelentőséggel bír a többi európai és transzatlanti református egyházzal való összehasonlításban. Ezt tettük nyilvánvalóvá 2009. május 22-én.- Hogyan képviseli a Magyar Református Egyház a szétszakított magyarság érdekeit?- A magyarság állapotát két történelmi dátum viszonyában lehet jól kifejezni. 1920-ban, Versailles-ban, a győztes hatalmak az ország kétharmadának elcsato- lásával kilátástalan helyzetbe hozták Magyarországot. Trianon megkerülhetetlen kérdés a magyarok számára. Nyolcvan- négy évvel ezután, a 2004-es magyarországi népszavazás nem adta meg a felhatalmazást arra, hogy a határon túli magyarok kettős állampolgársághoz jussanak. Ez az eredmény szintén sokkolta a nemzeti egységért aggódó magyarokat. A 2004-es népszavazás, ahogy Trianon is, történelmi hatással volt a Kárpát-medencei magyarság életére. Trianon igazságtalan, rövidlátó és felelőtlen döntés volt, ahogy 2004. december 5-e is. Az első külső kényszer volt, a másik a magyarországi demokrácia szülte politikai akarat. Az egyesülő Magyar Református Egyház ezeket az örökségeket hordozva készül az ünnepre. Szeretnénk, hogy 2009. május 22-e evangéliumi felelet, viA zarándoklat célja: Csíksomlyó Idén is képviseltette magát városunk a hagyományos csíksomlyói pünkösdi búcsún: a zarándokok között az Esztergom feliratú tábla mögött szép számmal képviseltették magukat a királyvárosiak is. Az egyházi eredetű, de annál jóval többet, a nemzet összetartozását, egyfajta spirituális feltöltődéssel járó, a hosszabb-rövidebb zarándokút végét, megkoronázását jelentő eseményen közel félmillió, Székelyföldről és más magyarlakta vidékekről, de még a tengerentúlról is érkező magyar találkozik egymással. A részt vevő esztergomiak elmondása szerint a város nevével díszített tábla láttán sokan fejezték ki rokonszenvüket Szent István városával.Tuschinger László, aki a Szent Anna-plébánia farsangi bálján nyert utazás keretén belül vett részt a zarándoklaton, lapunknak elmondta: az egy főre szóló nyeremény mellett feleségét és idősebbik fiát is magával vitte Csíksomlyóra.„Mintha idehaza, Magyarországon lettünk volna, felemelő, semmihez nem hasonlítható érzés, főleg így, hogy először jártunk a búcsún"- mondta a Szent Anna-plébánia énekkarának tagja. J 24 hídlap hidlap.net