Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 1–26. szám)
2009-06-06 / 22. szám
exkluzív „Mi most is igent mondtunk" Csorna Áront, a Magyar Református Egyház zsinati szóvivőjét a kálvinista Rómában rendezett egyesítő összejövetel jelentőségéről kérdeztük.- Május 22-én került sor Debrecenben a Kárpát-medencei református egyházkerületek egyesítésére. Ön szerint mi ennek a jelentősége a magyarság életében?- Kicsit pontosítsunk. Debrecenben a Kárpát-medencei református - most már nyugodtan mondhatjuk így: - részegyházaknak az alkotmányozó zsinatát tartottuk. Ezen a zsinaton látták el kézjegyükkel a résztvevők a Magyar Református Egyház egységes alkotmányát. Innentől kezdve a Kárpát-medencei, határon túli református egyházak részegyházaknak nevezendők. Fontos elmondani, hogy a Magyarországi Református Egyház - amely a történelem viszontagságai miatt 1885-ben egyesült intézményileg, öt kerületben - a maga hibájából sosem szakadt szét. 1920-ig, a trianoni döntés aláírásáig működött ez az egység, utána a leszakadó országrészekkel együtt átkerültek egyházunk egyes részei is a határon kívüli országokba, a kialakult politikai határok mögé. A mostani összejövetel válasz volt erre is, összeillesztettük azt, ami összetartozik. Hasonlóan fontos dolog, hogy 2004. december 5-én, amikor én magam is számos helyen találkoztam a„szavazz nemmel a határontúliakra"felszólítással, azzal a Magyar Református Egyház már akkor sem értett egyet, a mi válaszunk öt éve is az volt, hogy igent kell mondani, végeredményben a mostani alkotmány válasz volt erre is. Mi most is igent mondtunk. A harmadik lényeges elem, hogy nem arról van szó, hogy itt valamiféle új egység jött volna létre, hiszen a református egység mindenféle körülmény, történelmi viszontagság ellenére végig megmaradt. Megmaradt a közösség, amit igyekeztünk a legnehezebb helyzetekben, a legnehezebb pillanatokban is megélni. Ez az egység kapott most egy alkotmányos, jogi, törvényes keretet, ahogyan Bölcskei Gusztáv püspök úr is fogalmazott a debreceni istentiszteleten. Ez a keret, hogy úgy mondjam, sokkal egyértelműbbé, hatékonyabbá teszi azt a közös munkát, amit eddig is végeztünk, és szeretnénk ezután is elvégezni.- Némelyek vitatják, hogy az egyházak részt vesznek a magyarországi közéletben. Ön szerint szükséges-e belefolynia a közéletbe egy egyháznak?- Erre nagyon egyszerűen tudok válaszolni: az egyház nem pártpolitikai felelősséggel bír, de rendelkezik politikai felelősséggel. A politikán nem a pártpolitikát értem, nem is föltétlenül a napi politikát, hanem az azért a közösségért gyakorolt felelősséget, amelyik közegébe, amely közösségbe az Isten elküldte a maga egyházát. gasz és remény legyen. Az Alkotmányozó Zsinattal egyszerre mondunk nemet a múltra és igent a jövőre, amely csak Krisztusban van. A hálaadás ünnepén, ahogy évszázadokon át, most is kinyilvánítjuk azt a hitünket, hogy semmilyen nagyhatalmi, politikai érdek nem veheti el a kevesek hitét, szeretetét és közösségvágyát. Nincs az az összetöretettség és botránkoztatás, amit Isten Kegyelme, Jézus Krisztus szeretete és békessége ne gyógyíthatna meg.- Hogyan valósítja meg a Magyar Református Egyház az európai gondolatot a Kárpát-medencében ?- Az egységes Magyar Református Egyház helyreállítása az európai integráció újabb lépése. Az Európai Unió megléte azt jelenti, hogy a páneurópai gondolat valósággá lett. Ez természetessé teszi, sőt kívánja az integrációs folyamatok megerősítését. A XXI. század elejének történelmi változásai következtében a Kárpát-medence magyar reformátussága - Kárpátalja, Szerbia és Horvátország kivételével - egy államszövetség, az Európai Unió területén él. A határok ellenére összetartozó népek, emberek, közösségek együttműködésének megvalósítása az egységes református egyház. Nem állami, politikai szervezet, olyan emberek alkotják, akikkel a békés hétköznapokban a Kárpátmedencei országok állampolgáraiként találkozhatunk. Az egyetemes vallás- és lelkiismereti szabadság jogára hivatkozva ezek a szlovák, ukrán, román, szerb, hor- vát, szlovén és magyar állampolgárok kijelentik, hogy az állampolgári identitásuk mellett és felett él bennük egy másik, történelmi hagyomány, egy aktuális igény a vallásuk alapjait hitvallásaiban képviselő Magyar Református Egyházra.- Hogyan szolgálja mindez a soknemzetiségű Kárpát-medence nemzetiségi békéjét?- Meggyőződésünk, hogy a közösségi igényt kielégítő szorosabb együttműködés segíteni fogja a Kárpát-medence népeinek békés és egymást megbecsülő együttélését. A történelmi múltba visszatekintve azt látjuk, a református hitvallások alapján létrejövő társadalmak, intézmények tudták a leghatékonyabban képviselni a tolerancia, az elfogadás, a vallási és etnikai béke elveit a térségben. Az Alkotmányozó Zsinat fő üzenete is ezt fejezi ki: Krisztus a jövő, együtt követjük őt! Krisztusban lehetünk csak egyek, Benne és Általa tudunk megbékélni egymással. Mi, magyarok, a meghasonlott lelkiismeretünkkel és ezzel párhuzamosan, a Kárpát-medence és Közép-Európa népeivel. Az evangélium, amit a debreceni zsinat is hirdetni kíván, a történelem legerősebb békevágya és békeüzenete.- Személy szerint önnek mi a véleménye a május 22-i eseményekről?- Örülök neki, hogy így történt, hogy megtörtént. Református népünk a valóságban már régóta egységnek tekintette magát, tulajdonképpen mindig. Az esztergomi gyülekezetünk tagjai között is találhatóak kitelepített felvidéki magyarok, Erdélyből átköltözöttek, nem pusztán csak anyaországbeliek, azaz egyházunk közössége a szétszakítottság ellenére mindig is élt. Különösképp a családi szálak maradnak, úgymond „elvarratlanok” - és elevenen élnek. Amikor imádkozom - hiszen minden alkalommal szoktunk a magyarságért imádkozni a szószéken -, tudatosan úgy teszem, hogy az a jelenlegi határokon belülieknek és az azokon túliknak egyaránt szól. Egy-egy államhatár nem azt jelenti, hogy a magyarságunk és azon belül is a református magyarságunk szét lenne szakítva. Valahol minduntalan éreztük, hogy együvé tartozúnk, és ezek a szálak még a diktatúra idejében is éltek.- Hogyan?- Igyekeztünk fenntartani a kapcsolatokat, például úgy, hogy Bibliát vittünk erdélyi magyaroknak, segélyeket gyűjtöttünk, segítettünk, ahogyan csak tudtunk. Az összetartozás számtalan módon megnyilvánult és létezett.- Mennyire eleven Esztergom református hitélete?- Azt gondolom, hogy ma itt egy élő gyülekezet van, amelyiknek egy része a Kárpát-medencéből jött össze, tehát kicsiben azt mutatjuk, ami a nagyban él: az egész Kárpát-medencei magyarság összetartozik. hidlap.net hídlap 25
