Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 1–26. szám)
2009-05-23 / 20. szám
helyi história Becsvágy és karrier - Beckensloer János érsek Varga Péter Dénes Eddigi esztergomi érsekeink között nem volt jellemző, hogy valamelyikőjük is - legyen az külországból való vagy hazai születésű alacsony sorból származott volna. Márpedig a sziléziai Boroszlóban letelepedett Thilo ötvös egyik unokája, az 1427-ben született későbbi Beckensloer János érsek apja egyesek szerint posztókereskedő, mások szerint ács vagy kerékgyártó volt. B eckensloer János mindössze tizennégy esztendős korától nevelkedett Magyarországon. Feltehetően nem elhivatottsága, hanem becsvágya vezérelte egyházi pályára, hiszen csak 1465-ben, váradi püspökké való kinevezése után szenteltette föl magát áldozópappá, noha 1451-ben már pécsi prépostként emlegetik a források. Mindemellett sem felsőbb iskolai végzettséggel, sem humanista műveltséggel nem rendelkezett. Látványos közszereplése is azzal kezdődött, hogy még pécsi prépostként elárulva királyát, III. Frigyes császárhoz pártolt, majd egyenesen Magyarország ellen fordulva elfoglalta Pápa városát és Ugod várát. Mátyás elfogató parancsot adott ki ellene, mire behódolt a király előtt olyan sikerrel, hogy Mátyás II. Pius pápához írt levelében egyenesen elismerően nyilatkozott róla, sőt titkárul maga mellé is vette. Amikor Vitéz János esztergomi érsek lett, a király kieszközölte Beckensloer számára a váradi püspökséget. Szinte példátlan módon - szintén az uralkodó bizalmából -, megtartva váradi székét 1468-tól egri megyéspüspök is lett, egyben Heves megye főispánja. Jelen volt Mátyás cseh királlyá választásán, 1475-ben pedig az egri várban a Krisztus Teste oltárnokság házát palotává alakíttatta és helyette telket biztosított a ma is meglévő püspöki palotának. Az esztergomi érseki székbe 1474-ben nevezték ki.. Amint Beke Margit írja, elképzelhető, hogy ő tárta fel Mátyás előtt Vitéz János összeesküvésének tervét, sokan pedig Vitéz vitatott halálát is neki róják fel. Mátyás úgy jelölte Vitéz János utódául, hogy közben másik két püspökségét is megtarthatta. Talán érthető, hogy a tisztségek halmozása miatt megerősítésétől a pápa egy esztendeig vonakodott. Ám az érsek nem tagadta meg önmagát. 1476-ban III. Frigyes német-római császár csábítására aacheni zarándoklat ürügyén 300 ezer aranynyal, sok drágasággal és oklevelekkel Ausztriába szökött. Vitéz János könyvtárát is elrabolta, a nagyhírű gyűjtemény ekkor szóródott szét. Egyesek szerint a pápai trónt célozta meg, és még akkor sem volt hajlandó hazatérni, amikor többszöri felszólítás után a király összes javadalmaitól megfosztotta. Erre az érsek, amikor Mátyás hadat indított Frigyes ellen, nem átallott katonákat toborozni a magyar seregekkel szemben. Ezután bepanaszolta Mátyást a Szentszéknél mondván, hogy a király megfosztotta őt javaitól, noha nem áll jogában fölötte semmiféle világi bíróságnak ítélkezni. Jogilag ugyan igaza volt, de lévén, hogy immár másfél esztendeje nem tartózkodott Esztergomban és ehhez a pápa engedélyét sem kérte, a Szentszék szemében is súlyos bűntényt követett el. Hosszas vita után végül 1480. február 1-jén Mátyás üresnek nyilvánította az esztergomi széket, és azt Aragóniái Jánosra bízta. Beckensloer végül koadjutor, vagyis helyettes érsek lett Rohr salzburgi érsek mellett, de nemsokára fordult a kocka. Pápai engedély nélkül ő maga lett a salzburgi érsek és Rohr a koadjutor, pedig ezt a káptalan nem ismerte el. Rohr halála után a pápa végül mégis megerősítette e tisztségében. Ez az állhatatlan, nem feltétlenül jelleméről, sokkal inkább karrierizmusáról elhíre- sült főpap végül 1489. december 15-én halt meg Salzburgban. A székesegyházban temették el, de sírhelye elpusztult. Az esztergomi érseki címet, amint említettük, 1480. február 1-től Aragóniái János viselte. A nápolyi királyi családból származott és valójában Mátyás király második felesége, Beatrix királyné fivéreként került a magyar főpapok sorába. Amikor az ifjú bíboros pápai legátusként Magyarországra érkezett, Mátyás akkora pompával fogadta, hogy a császárral vagy a pápával sem bánhatott volna nagyobb tisztességgel. Hiába nevezte ki azonban a király, a pápai megerősítés váratott magára egészen addig, amíg IV. Sixtus pápa halálát követően a konklávé -amelynek Aragóniái János bíboros is tagja volt természetesen-, pápává nem választotta VIII. Incét, aki nem habozott megadni Jánosnak a pápai megerősítést. 1485.elején ünnepélyesen bevonult Esztergomba, de néhány hónap elteltével ismét elhagyta Magyarországot és többé nem is tért vissza. 1485. október 17-én halt meg Rómában. Ismét üresen állt az esztergomi érseki szék. Ik tíídí ap 31
