Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 1–26. szám)
2009-05-23 / 20. szám
exkluzív-Amikor öt esztendeje Magyarország belépni szándékozott az Európai Unióba, több, a lakosság felkészítését célul tűző kampány is indult. Úgy emlékszem, ezek zömmel a mákos tészta és az uborka körül forogtak. Nevezetesen, hogy minden magyar sajnálná, ha valami ostoba uniós szabályozás miatt nem lehetne karácsonykor mákos bejglit enni, vagy ha csak egyforma hosszú uborkákból készülhetne csemege vagy kovászos savanyúság.- Az integrációnak vannak más, - alkalmasint fontosabb - vetületei is. Például, hogy olyan tudásra, képességre, felkészültségre van szükségünk, amely jól hasznosítható az európai közösségben. Ha nem készülünk fel erre, nem tudunk érvényesülni, nem leszünk sikeres európai polgárok. Ennek az a veszélye, hogy a belépésnek csak a hátrányait fogjuk érzékelni, kudarcosnak éljük meg magunkat ebben a helyzetben. Alapkérdés tehát, hogy képesek leszünk-e az ilyen jellegű teljesítményekre.- Gyakran hallani azt a fogalmat, hogy europolgár. Mit jelent ez, mennyiben más egy európai, mint mondjuk egy magyar polgár?- Az europolgár fogalma két összetevőt takar. Magát a polgár meghatározását és azt, hogy az eurós régióban valamilyen új, speciális ismérvet hordoz. Márai Sándor Esztergom-emberek Tudom Európát? Gulya István Mindenkinek - magánemberként, pártszimpatizánsként - van véleménye és tapasztalata az Európai Unióról, Magyarország 2004. május elsejei csatlakozását követően pláne. Mint tudjuk, európai parlamenti választásokat tartunk június 7-én. Hazánk viszonylatában ennek most nem mellékesen a belpolitikai vetülete lényeges. Lényegesebb. Ezeken a hasábokon most azonban az „uniósság"olyan kérdéseiről beszélgettünk (ezen a pénteken épp a hetvenedik születésnapját ülő) Mihály Ottó nevelésfilozófussal, mint az europolgár fogalma, illetve hogyan és miként nevelhet-oktathat az iskola erre a szövetségi létformára és gondolkodásmódra. Ami speciális fontosságú ezen a vidéken, a szlovák-magyar határ mentén, az Ister Granum Eurorégióban. felfogásában a polgári lét egy életforma, annak társadalmi, gazdasági és kulturális jellegzetességeivel. E polgár alapvető értéke a szabadság, amely természetesen nem zárja ki más, - például nemzeti - értékekkel való szoros együttlétet. Az unió polgárának olyan teljesítményvonásokkal, képességekkel, szemlélettel kell rendelkeznie, amely a mai, egyre szorosabb összefüggésben lévő világban alkalmassá teszi arra, hogy ezt a tradicionális életmódot- és annak központi értékét, a szabadságot - érvényesíteni tudja. Az europolgár emellett demokrata. Azok az országok, amelyek integrációjának a tagjai vagyunk, hagyományosan (és régtől fogva) demokratikus országok. A 2004-ben társult országok (mint például Magyarország) polgárainak is demokratának kellett lenniük. Ezen attitűd kialakulása, megszilárdulása az országok demokratikus működésétől és az ott élők szocializációjától függ, éppen ezért nagy szereppel bír a nevelés és az oktatás is. Ha például egy tekintélyelvű pedagógia épp a demokratikus elvek ellen próbál hatni, akkor ez alapvető konfliktusokat jelent. Az europolgár ezen két közös jellegzetessége nélkül a meglévő szükséges, izgalmas, színes nemzeti sajátosságok a levegőben lógnának, illetve valamilyen torz irányba is nyomhatnák a fejlődést.- Milyen konkrét képességekre van szükségünk az Európai Unióban való sikeres boldoguláshoz?- Ilyen természetesen a legalább egy idegen nyelven történő kommunikációképesség. Gyorsan hozzátenném, alapvető fontosságú a saját anyanyelvűnkön való magas szintű kommunikáció is. (A legtöbb egyetemen, főiskolán a magyar nyelv- és irodalom szak mellett indulnak ilyen képzések, mintegy jelezve, hogy a magyar szakos tanárok sem tudnak megfelelően kommunikálni.) Nélkülözhetetlen az együttműködési képesség a tudás megszerzésére és felhasználására. A magyar iskola szinte kizárja ezt. Az egész tanulási folyamat atomizáltság- ra épül. Tanár, diák egyaránt önmagában, a többiektől elkülönítve mutathat csak fel teljesítményeket. Létezik az iskolában ugyan képességfejlesztés, de ezek nem azokat a képességeket fejlesztik, amire szükség van. A gyerekek képesek az adott konkrét szakjellegű tudást a jól megismert konstrukcióban alkalmazni, ám nem képesek felismerni a problémahelyzeteket, kontextusokat, így rögtön megáll az alkalmazás lehetősége is. 26 hídlap hidlap.net
