Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 31–51. szám)
2008-12-13 / 49. szám
közügy Saját zsebükön kezdik a spórolást a városvezetők Válságkezelés Esztergomban Esztergom költségvetési koncepciója megjegyzi, hogy az Állami Számvevőszéknek a jövő évi magyar büdzsére vonatkozó törvényjavaslatáról szóló véleménye szerint az előrejelzések a gazdaság dinamikájának erőteljes csökkentését valószínűsítik. A helyi hatóságok azonban nem kell, hogy tehetetlenek legyenek, a Duna-parti városban cselekednek is. A gazdasági növekedés helyett recesszióval számoló „pesszimista forgatókönyv" alapján a kormány „szigorított" a következő területeken: a közszférát érintő módosítás, hogy 2009-ben a bérek nem növekednek, és a tizenharmadik havi illetmények kifizetésére a kormány nem vállal kötelezettséget; a nyugdíjak esetében pedig a tizenharmadik havi járandóság kifizetésére vonatkozó szabály úgy változik, hogy csak a hatvankettedik évet betöltött öregségi, illetve a rokkantsági nyugdíjban részesülők kapnak plusz havi nyugdíjat, viszont ennek összegét nyolcvan- ezer forintban maximalizálják. Az eltelt évek tapasztalatai azt mutatják, a központi források szűkülésével egyre inkább felértékelődik a saját bevételek szerepe, a tartalékok feltárása, a helyi lehetőségek hatékony kihasználása. Az állami költségvetésből származó bevételek a 2009. évi költségvetésben is - függetlenül attól, hogy a szabályozás egyes elemei jelentősen átfedik egymást - három fő csoportba sorolhatók: az állami támogatás (normatívák), célhoz kötött támogatás, átengedett adók. A helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásai már 2005-ről 2006-ra, 2006-ról 2007-re, illetve 2007-ről 2008-ra is csökkentek, 2009-re még kevesebb lesz az igényelhető támogatás, illetőleg a törvényjavaslat több normatíva esetében már rögzíti a 2010. év első nyolc hónapjára igényelhető összegeket. Az intézményfinanszírozást „segítő" normatívák - most már kijelenthetjük - tendenciaszerűen csökkennek, tehát az önkormányzatok évről évre egyre több forrást kényszerülnek ezen feladataikra fordítani, elvéve így a pénzt az esetleges fejlesztések és beruházások elől. Az állam ezzel a magatartásával előbb-utóbb lehetetlen helyzetbe sodorja az önkormányzatokat. Esztergom költségvetése - mint az már évek óta megszokott - két teljesen elkülönült részből áll, működési és felhalmozási fejezetekből. A városi költségvetési tervezet szerint törekedni kell arra, hogy az önkormányzat működési költség- vetésében forráshiány miatti hitelfelvételre ne kerüljön sor. A saját bevételek fokozásának jelentőségét az is alátámasztja, hogy a dologi kiadások növekedését előidéző, legalább 4,5 százalékos mértékű infláció ellentételezése is csak a saját erőforrások fokozottabb kiaknázásával, illetve további takarékossági intézkedések végrehajtásával lehetséges. A helyi I 2009. évben várható bevétel a már elnyert pályázati támogatásokból Esztergom Város Polgármesteri Hivatalának 19000 000 szervezetfejlesztése 17 utca burkolat-felújítása 54 216 000 Rákóczi tér—Madách tér: kettős körforgalom 80000 000 Bánomi áttörés-II. szakasz 248 542 000 adóbevételek alakulására elsősorban a törvényhozás, a város- vezetés gazdaságélénkítő politikája, illetve a városmarketing hatékonysága gyakorol jelentős hatást. Az elmúlt években letelepedett vállalkozások termelő tevékenységük fokozásával összhangban, várhatóan növekvő összegű adóval járulnak hozzá a város költségvetéséhez. A saját bevételek jelentőségének növekedése a pályázati úton elnyerhető források megszerzésére irányította a figyelmet. Az európai uniós források is lehetőséget teremtenek a helyi fejlesztési elképzelések megvalósítására. A koncepció az önkormányzat jövő évi kiadásainak a működési feladatokat érintő részében megjegyzi, hogy a helyhatóság 2009. évi állami támogatásának reálértéke hozzávetőlegesen 181,7 milliárd forinttal csökken az előző évhez képest. A városnak így gyakorlatilag egyre kevesebb központi forrásból egyre több és„drágább"állami feladatot kell ellátnia. A kiadások visszafogásának egyik lépéseként a 2009. évi költségvetés keretében sem polgármesteri, sem alpolgármesteri jutalmat nem terveznek. Átalakításra kerül a köztisztviselők és közalkalmazottak jutalmazási rendszere is - amely nem érinti az érdekeltségi jutalékokat -, olymódon, hogy a jutalom természetbeni juttatásként kerülne kifizetésre, amelyet a helyi vállalkozások által előállított termékek és nyújtott szolgáltatások képeznének. Az önkormányzat ezzel szeretné a helyi vállalkozások pozícióját erősíteni a kialakult gazdasági helyzetben. Továbbá létre kívánnak hozni egy vállalkozásfejlesztési alapot - ötven-százmillió forint közötti összegben - az esztergomi vállalkozások számára, amely forrást biztosítana visszatérítendő támogatások formájában az alábbiakra: pályázati önrész hitelezése, átképzési támogatás, segítség- nyújtás pályázatírásban, konzorcium létrehozása egyes kiemelt munkák elvégzésére, Esztergom-kártya elfogadóhely biztosítása. Az alap működésének feltételrendszere jövő év elején kerül kidolgozásra. G.l. hídlap 13
