Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 31–51. szám)
2008-12-13 / 49. szám
közügy Meggyes Tamás önálló indítványát tárgyalja a parlament A honatyák előtt a „vízműtörvény" A Hídlap november végén beszámolt arról, hogy önálló indítvány gyanánt Meggyes Tamás, a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség országgyűlési képviselője, Esztergom polgármestere A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása kapcsán kíván javaslatot a parlamentnek benyújtani. A z indítvány december 3-án - T/6980-as számmal - került benyújtásra. A hivatalos eljárás szerint hétfőn kijelölték a módosító javaslat tárgyalására az illetékes parlamenti grémiumot, a gazdasági és informatikai bizottságot. (A módosító indítvány teljes szövege olvasható az országgyűlési honlapon: www.parlament . hu/intemet/insurl/ogyjrom.irom._adat?p_ckl=38&pjzon=6980.) Mindez azt jelenti, hogy a képviselők az említett bizottság döntését követően a jövő év elején tárgyalhatnak a javaslatról. Ahogyan arról már több ízben tudósítottunk, a regionális vízműtársaságok nemkívánatos összevonása ellen már korábban - esztergomi kezdeményezésre - széles körű önkormányzati együttműködés alakult ki. Az öt regionális vízműtársaság - a Duna menti, a Dunántúli, az Észak-dunántúli, az Észak-magyarországi, valamint a Tisza menti - esetleges összevonását határozott ellenkezés fogadja, a tervezett lépéssel sem az önkormányzatok, sem az érintett vállalatok munkavállalói, sem a szakmai érdekképviseletek nem értenek egyet. Szakmai alapon még egyes társasági vezetők is vitatják a döntés helyességét. Az esztergomi képviselő-testület és a Fidesz álláspontja, hogy az ivó- vízellátás stratégiai kérdését a tervezet kizárólag a kormányzat bevételre éhes gazdaságpolitikájának rendeli alá. Az esztergomi polgármester, fideszes országgyűlési képviselő úgy látja, meg kell menteni a magánosítástól életünk egyik éltető elemét, a vízellátást, mindezt az öt regionális vízmű területén lévő önkormányzatok összefogásával, úgy, hogy a regionális vízműtársaságok állami részvényhányada térítés nélkül kerüljön önkormányzati tulajdonba. így a tulajdonosi pozícióból következően az önkormányzati szempontok is érvényesülhetnének a társasági beruházási, fejlesztési és rekonstrukciós tervek kialakítása során. Hiszen célszerű volna, ha olyan meghatározó lokális tevékenységről, mint a víz- és a csatornaszolgáltatás, helyben dönthetnének, mivel a helyben élő emberek életét határozza meg. S az összevonás kapcsán nehezen hihető, hogy - például - egy siófoki központú vállalat komolyan tekintettel lenne az Esztergom és környékén lakók érdekeire. A Meggyes Tamás által benyújtott törvénymódosító javaslat részletes indoklásában (a november végi lapszámunkban közölA víziközművek privatizációjának elfogadottságával kapcsolatosan készült felmérés eredményei beszédesek. Arra a kérdésre, miszerint„Támogatná-e Ön, hogy a magyar vízművagyon kerüljön tartós önkormányzati tulajdonba?", a megkérdezettek nyolcvan százaléka válaszolt egyértelmű igennel. Még nagyobb a támogatottsága annak, hogy törvény szabályozza a vízművagyon magánosítását: a megkérdezettek 93 százaléka felelt támogatóan arra a kérdésre, hogy „Támogatná-e Ön, hogy törvény szülessen a magyar vízművagyon privatizációjának megakadályozásáról?". Támogatná-e Ön, hogy a magyar vízmű vagyon kerüljön tartós önkormányzati tulajdonba? Támogatná-e ön, hogy törvény szülessen a magyar vízmű vagyon privatizációjának megakadályozásáról? tek mellett) az is szerepel, hogy „a regionális víziközművek önkormányzati tulajdonba kerülnek, jellegükből adódóan, alapvetően az érintett önkormányzatok közös tulajdonába. A közös tulajdon körébe tartozó tulajdoni hányad meghatározása elsősorban az önkormányzatok megállapodásának függvénye, ha ilyen megállapodás nem jön létre, akkor kell alkalmazni a javaslat szerinti lakosságarányos megosztást. Ha a közös tulajdoni hányadra jogosult önkormányzat nem él a tulajdonba vételi igényével (nö- vedékjog alapján), a kérelmező további önkormányzatok osztatlan közös tulajdoni hányada arányosan növekszik, függetlenül attól, hogy a többlet vagyoni hányadra igényt tart-e. A települési szintű állami tulajdonú vízi-közművek (például a települési vezetékes ivóvíz- és szennyvízhálózatok) az adott települési önkormányzat kizárólagos tulajdonába kerülnek" A módosító indítvány szerint „a térítésmentesen átvett vízi közművek a települési önkormányzatok forgalomképtelen törzsvagyonának részét képezik, így nem idegeníthetőek és nem ter- helhetőek meg." Végül, de nem utolsósorban:„a javaslat eredményeképpen a jelenleg zártkörűen működő, víziközmű-szolgáltatást végző regionális vízműtársaságok állami részvényhányada teljes mértékben önkormányzati tulajdonba kerül, és az állam kizárólagos, illetve domináns tulajdona megszűnik e társaságokban. Más előírások, például támogatási jogszabályok rendelkezéseihez hasonlóan, a javaslat elrendeli, hogy a részesedések nem idegeníthetőek vagy terhelhetőek meg tíz évig az állam hozzájárulása nélkül.". G.I. 14 hídiap
