Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 31–51. szám)
2008-11-22 / 46. szám
helyi história Esztergom felfedezése, avagy a hely története Az Esztergomi Polgári Lövészegylet históriája Pöltl Zoltán Az elmúlt hetekben, amikor október végén, no vember elején oly sokan látogattak el a Belvárosi temetőbe, bizonyára ismét többen megcsodálták a sírkert szomszédságában lévő egykori lövészegylet épületének csodás homlokzatát. A ritka szép kivitelezésű ház tetején, a timpanonban kellő részletességgel kidolgozott domborműfigurák vonzzák a szemet, a két oldalról szimmetrikusan elhelyezett sárkányok egy hatalmas céltáblát és köré rakott puskákat őriznek. Helytörténeti sorozatunk mostani részében egy letűnt kor szép mementóját, az Esztergomi Polgári Lövészegylet épületéi nek történetét tárjuk olvasóink elé. A Petőfi Sándor utca 42. szám alatt lévő épületet 1865-ben Schwarz József építtette. A megyei levéltártól kapott háttéranyagokból, korabeli dokumentumokból kiderül, hogy a ház díszes homlokzatát Prokopp János tervei alapján húzták fel. A későbbi utód, Mária így ír a erről könyvében: „Prokopp János 1870-ben lépett a lövész egyesület tagjai sorába, oklevelét 1870. július 16-án írták alá. A színezett litográfia oklevélen már megjelenik a nyerstégla homlokzatú magas kapuzat, amelynek félköríves nyílását két erőteljes pillér bástyaszerű- en kíséri, és amelyet széles tégladíszítésű fríz felett hatalmas timpanon koronáz, levágott csúccsal. A háromszög mezejében a kerámia dombormű a lövészegylet babérkoszorúba foglalt címerét ábrázolja, amelyet két oldalról két üvöltő, harcias sárkány védelmez. Hasonló sárkányok ékesítik a kapu kilincsét is.” Most pedig tekintsünk bele a korabeli sajtó anyagaiba. A lövölde megnyitásának pontos ideje nem biztos. Az intézmény felavatásával kapcsolatban érdekes módon eléggé ellentmond egymásnak ugyanazon lap több különböző időben készült írása is. Az Esztergomi Újság 1864 októberében már arról számol be, hogy Schwarz József a borszüret alkalmával lövöldéjébe 150 fős társaságot hívott meg egy fényes estélyre. Szintén ezen orgánum 1865. január 9-ei számának szerzője viszont ezt írta: „A Schwarcz-féle lövölde helyiségében múlt csütörtökön a helyben állomásozó császári és királyi vadász-zászlóalj tisztjei által rendezett második „Tiszti Zártkör” cím alatt ismeretes táncvigalom is sikerült.” Tehát már ekkor is működött a lövölde, holott a lap május 7-ei számában Burány János egyleti jegyző a lövölde május 14-én esedékes megnyitásának alkalmával rendezendő díjlövészet szabályait ismerteti. „A lövészet történend egy 120 közönséges lépésnyi távolságban felállított 24 hüvelyk átmérőjű, közepén 5 hüvelyk nagyságú fekete ponttal és öt és fél hüvelyknyi célkörrel ellátott tárcsára. A kitűzött jutalmak a következőkből állnak: első díj egy ezüst serleg, második díj egy olajfestmény ara30 hídlap
