Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 31–51. szám)
2008-11-22 / 46. szám
esztergom Toronyvita: lehetne másképp is Továbbra is a látótérben, a város felett zajlanak az esztergomi vár Fehér tornyának védőtetőmunkái, mely a városvezetés szerint százmilliók elpocsékolása egy rész- megoldásra. Ahogy a Hídlap már többször beszámolt, a Magyar Nemzeti Múzeum megbízást adott a Várhegy déli részén álló, úgynevezett Fehér torony teraszfelületének és az alatta lévő Vitéz János-studiolo - az érsek dolgozószobája - védelmére építendő fedőtető elkészítésére. A felújítás, melynek Meggyes Tamás szerint átgondolatlanul estek neki, már szeptemberben megkezdődött, a polgár- mester azt nehezményezi, hogy Vitéz János érsek palotájának impozáns reneszánsz építménye helyére, puszta pénzspórolásból oda nem illő, sosemvolt építményt készítenek. A nyolcvanötmillió forintos beruházást az ön- kormányzat kész akár százmilliókkal is kiegészíteni ha kell - ha már az állam nem ad any- nyit, amennyi„megilletne"egy ilyen, óriási jelentőségű műemléket - csak azért, hogy ne vehessék el több évtizedre a torony történelemhű helyreállításának a lehetőségét. A studiolo, a Zodiákus-ív és a híres - vélhetőleg Botticelli - freskó megóvása ugyanis megvalósítható lenne máskép is, és így nem lenne szükség egy, az eredeti erődítést megcsúfító felépítmény megépítésére, amely nem képes igazán érzékeltetni az egykori, XV. századi impozáns, Magyarországon és Európában egyedülálló reneszánsz palota nagyszerűségét. A régészeti feltárásokról, illetve nagyszabású helyreállításokról az ETV legutóbbi Köztér című műsorában is szó esett, melyben a világ legnagyobb keresztes erődítményének, a Szíriái Margat várának feltárását és rekonstrukcióját irányító szakemberek hangsúlyozták, a helyreállításnak mindig egy alapos tudományos kutatásra kell épülnie. Az esztergomi Major Balázs, arabista-történész, a Magyar-Szíriai Régészeti Misszió vezetője elmondta, ahogy a margati vár esetében is ezt teszik, egy hosszabb döntési folyamat konszenzusaként valósulhatnak meg a rekonstrukciók. Búzás Gergely, a Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának régész-művészettörténésze hozzáfűzte, a helyreá“' tó munka a legnehezebb kérdés, mert nem lehet általános szabályokat követni, mindig az adott hogy milyen formában valósulhat meg a rekonstrukció. „Nem lehet jó döntést hozni, ha az ember nem járja végig a teljes utat, nem veszi figyelembe az összes vizsgálódási lehetőséget, mert akkor biztos mindig rossz döntéseket hozunk. Ez nemcsak szíriai tanulság, a magyar műemlékvédelem hibája is, ha alapos kutatás nélkül zajlik valamilyen helyreállítás"-folytatta a szakember. A margati vár feltárásának és rekonstrukciójának tanulsága, hogy sok szakterületnek kell kifejteni a véleményét, amelyből összeáll, hogy mi az, ami rekonstruálható és hogyan. A világ legnagyobb keresztes erődítményének magyar tapasztalatait és gyakorlatait pedig - ahogy nem mellesleg a város véleményét - figyelembe vehetnék az építtetők a Fehér torony rekonstrukciójánál is.-a-r
