Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 31–51. szám)
2008-11-22 / 46. szám
esztergom „...feltételezhetően elírás folytán..." Hibázott az esztergomi bíróság A múlt héten kapta meg Meggyes Tamás, Esztergom polgármestere a megyei bíróság végzését. A fellebviteli fórum az esztergomi bíróság által a polgármesterre rótt félmilliós pénzbírságról szóló végzését hatályon kívül helyezi. Az ok rendkívül prózai:„feltételezhetően elírás folytán" rossz címzettet, éppen és véletlenül Meggyes Tamás polgármestert bírságolták meg egy olyan ügyben, amihez a városvezetőnek - a megyei bíróság indokolása szerint - nem is volt köze. A tatabányai döntés ellen fellebbezésnek helye nincs. A bírság kiszabását a volt jegyző, Csömör Sándor kezdeményezte a nyáron, mivel a polgármesteri hivatal vezetőjének, a jegyzőnek állásába őt nem helyezték vissza. A végrehajtásról szóló végzést az esztergomi bíróság ki is adta, mellé pedig egy másikat, amiben 500 000 forint kifizetésére kötelezte Meggyes Tamás polgármestert. Csakhogy a végzés„mellément". Ahogy a tatabányai fellebbviteli fórum döntésének indokolásában áll, Meggyes Tamás polgármester nem is hozhat olyan döntést, amit számára Csömör bírói úton előíratni szeretne, és korábban sem hozhatott volna. Vagyis Meggyes nem helyezheti vissza Csömört a jegyzői székbe. A képviselők ugyanis ellenkezőleg döntöttek. Ez a döntés pedig köti a polgármestert. A döntés egyértelmű: a testület nem tekinti Csömört jegyzőnek, és nem kívánja jegyzőként a városházán látni. Ráadásul - tévedésből,„elírásból" - az önkormányzatot és annak vezetőjét, Meggyes Tamást kötelezte az esztergomi bíróság a végrehajtásra és a pénzbírság-fizetésre. Ám Csömör pere a polgármesteri hivatal ellen indult, így a kötelező végrehajtásról szóló határozatot - és amellé a bírságról szólót - sem az önkormányzat ellen kellett volna kiadni, hanem a polgármesteri hivatal ellen. Ez elég súlyos elvétése az eljárásjog szabályainak és a közigazgatásról szóló alapvető ismeretekkel sincs éppen összhangban. A hivatal vezetője, Marosi György jegyző - ahogy a megyei bíróság indokolásában is idézi - már tavaly jelezte: Csömört „eredeti munkakörébe visszahelyezni nem áll módjában". A tatabányai bíróság tanácsa azt is megállapította: Meggyes Tamás polgármester helyesen hivatkozott fellebbezésében arra, hogy a polgármesteri hivatal vezetőjének nem a polgármestert, hanem a jegyzőt kell tekinteni, így ha egy végrehajtás adósa a polgármesteri hivatal, akkor azzal együtt a polgármestert nem lehet bírságolni.-seBottyán János-évre készül Esztergom A generális esztendeje Szomorú vidám, a halált fricskázó katonatörténet szerepel az így élt Bottyán János című könyvben: Bercsényi Miklós főge- nerális hírül veszi tábornoktársa halálát, s így szól:„Most hozták a hírt, hogy szegény Vak Bottyán sógor tennap estve 8 órakor örökre lehunyta másik szemét is". M indez történt pedig 1709. szeptember 26-án a tarnaörsi kuruc haditáborban. Két napra temették is a generálist a közeli gyöngyösi ferences barátok kriptájába. Az „eb ura fakó", trónfosztott I. József császár, illetve a Habsburgok haragjától tartva névtelen kősírba helyezték, amelynek pontosabb helyét máig sem tudjuk. Ám nem csak a sírhely, hanem a születési hely körül is furcsaságok rejlenek. A Révai Lexikon szerint (Vak) Bottyán János 1640-1645 között született, pontosabban nem ismert időpontban. A bizonytalanság oka: születésekor helvét hitű, kálomista lett, anyakönyvezve talán a vallási türelmetlenség miatt nem is volt. Még valószínűbb magyarázata a bizonytalanságnak, hogy ráadásul a török által akkor már száz éve megszállt városban, Esztergomban látta meg a világot. Bottyán János esztergomi születése olyannyira nem ismert tény, hogy tanult barátaim közül eddig azt mindenki csodálkozva vette. Esztergomból korán elszármazva saját költségén tanult, a jezsuitáknál katolicizált, ezért apja kitagadta. Katonának állt, hősiesen végigharcolta Európát a császár kenyerén. Rákóczi Ferenc fejedelem seregébe 1704-ben lépett, vitézsége és embersége révén a legkedveltebb kuruc generálissá vált. Esztergommal soha nem szakadt meg a kapcsolata, hiszen először a megözvegyült Lakatos Judittal megkötött házassága révén vált a mai városháza hozományi tulajdonosává, pár év múlva pedig a Dunántúl kuruc katonai parancsnokaként az esztergomi várnak is kapitánya lett. A nagyságos vezérlő fejedelem szolgálatában, hadra kelve érte a halálos betegség 1709-ben. Esztergom híres katonafiának, legmagasabb rangú kuruc tábornokának halála háromszázadik évfordulójáról emlékezünk 2009-ben; ezért Bottyán-évnek nevezzük az esztendőt. Képviselő-testületi döntés mondja ki a végső szót és határoz a költségfedezetről, a részletes, éves esemény- naptárt pedig felkért emlékbizottság állítja össze. Ennek meghívott tagjai a Balassa múzeum, a Bottyán János iskola, történelemtanárok, helytörténészek, hagyományőrzők. Amint az emlékév programja körvonalazódik, arról a Hídlap olvasóit részletesen tájékoztatjuk. Az emlékévvel kapcsolatos véleményüket, programokra vonatkozó kéréseiket várjuk! (Kolumbán György képviselő, az emlékbizottság tagja) hídlap 15
