Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 31–51. szám)

2008-11-08 / 44. szám

pilisszántó Pöltl Zoltán Kivételesnek is érezheti magát az az ember, aki Esztergomban, illetve a vá­roshoz hasonlóan egy Pilis közeli tele­pülésen lakik. Magyarország egyik leg­szebb hegységének több ékes pontja is van, a természeti gazdagság csodálata mellett sokan úgy vélik, hogy az úgy­nevezett „Föld-csakra” is itt, egészen pontosan Pilisszántó közelében talál­ható. A magnetikus hegycsúcs egyre szépül, legutóbb szoborparkkal bővült a pilisszántói sziklakápolnához vezető Csillagösvény. A pilisszántói sziklaszirtnél lévő spi­rituális vonalra ráerősített, hogy 2006. december 21-én felszentelték a Boldogasszony-kápolnát, mely azóta ko­moly zarándokhellyé tette Pilisszántót. Nem mintha addig nem látogatták vol­na a település környéki, illetve az innen elérhető pilisi magaslatokat. A faluból a szemlélő elé táruló csodálatos panorá­ma, az erdővel ékesített szik­lás szirtek igéző látványa még fokozható, ha a vál­lalkozó kedvű turista felkaptat az úgyneve­zett Csillagösvényen a magaslatra, ahol gyönyörű látvány fogadja, amint a vi­dék hegyein, völgye­in, domborulatain végigtekint. De ek­kor még nincs vége az ámuldozásnak, hiszen egyrészt már a Csillag­ösvényen fel­felé haladva egyfajta törté­nelmi panop­tikummal talál­kozunk. A szer­keresztje. A talapzat oldalán egy rövid pentinen ugyanis arányosan eloszt­va a magyar histó­ria és mondavilág alakjainak fából ké­szült szobrait - töb­bek között Nimród, Attila, Árpád, Szent István, és Mátyás király alakját - lát­hatjuk. A hegytető alatti kis pihenőnél áll a hatalmas Pilis Csillagösvényen a sziklakápolnáig

Next

/
Oldalképek
Tartalom