Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 31–51. szám)

2008-08-09 / 31. szám

közügy Minden, amit a mobiltelefonokról tudni kell Félemberek vagyunk nélküle... Gábor Éva Eleinte csak a vállalkozók és az üzletemberek privilégiuma volt, ma már a kisisko­lásoknak is van „mobilja", amelynek a technika fejlődésének köszönhetően ma már a távbeszélgetés csak egyik funkciója a sok közül. A kedvezményesen vásárolható újabb és újabb készülékek működéséből adódó problémák, a szolgáltatással kap­csolatos félreértések, valamint az általában ehhez kötődő hűségnyilatkozatok szá­mos fogyasztóvédelmi kérdést vetnek fel. A mobiltelefonok piacán erős a ver­seny: rengeteg a gyártó, és egyre több, modernnél is modernebb készülé­ket dobnak piacra, amely valójában már csak a nevében telefon, hiszen lehet vele egyebek mellett játszani, rádiót és mp3- zenéket hallgatni, határidőnaplót vezetni, wapozni, e-mailt küldeni, autópálya-mat­ricát vásárolni, lottózni, fényképezni, vide­ofelvételt készíteni. A funkció mellett fon­tos a formatervezés is: a komoly, elegáns megjelenés, vagy éppen a fiatalos, rikító színek, a cserélhető elő- és hátlapok, a ki­hajtható-, elcsúsztatható kivitelek is befo­lyásolják a választást korosztálytól függet­lenül. A konkurenciaharc nemcsaka készü­lékekre igaz, hanem a hasonlóan gyorsan fejlődő szolgáltatások esetében is. Ma Magyarországon a havidíjas- és az aktív kártyás mobiltelefon-szolgáltatá­sokat is figyelembe véve száz lakosra 86 előfizetés jut. Ahogy növekszik a mobil- telefonok száma, úgy szaporodnak a ké­szülékek meghibásodásaival és a szol­gáltatások hiányosságaival kapcsolatos reklamációk. Többségük a tapasztalatok szerint abból adódik, hogy a fogyasztó vagy nem ismeri kellőképpen a kezelési útmutatóban leírtakat, vagy nem értette meg az egyes szolgáltatások, illetve a jót­állás igénybevételéről szóló tájékoztatást, ezért a legfontosabb, hogy legyünk tisz­tában a szolgáltatói szerződés részletei­vel, és tanulmányozzuk alaposan a készü­lékhez kapott dokumentumokat. Vigyázzunk a készülékre! A telefonkészülékekre általában 12 hóna­pos garancia jár, de vannak olyan hibák, amelyekre ez nem érvényes. Nagyon jel­lemző probléma a készülék többnyire ja­víthatatlan beázásos károsodása, amely nem csak vízbeejtés vagy eső következté­ben jöhet létre, hanem akkor is, ha hideg­ben lehűlt készüléket hirtelen meleg hely­re viszünk, de okozhatja akár a kéz nedves­sége is. Mivel utólag csak a beázás ténye állapítható meg, módja és ideje nem, ezért ilyen meg hibásodások­ra nem érvényes a garancia. Szintén gya­kori eset a kijelző törése, repedése, illetve az akkumulátor csatlakozójának vagy va­lamelyik mikrokapcsolójának letörése, ami nem rendeltetésszerű használatnak minő­sül, ezért szintén a jótállás megszűnését okozza, amint az illegális szoftver-beavat­kozások (függetlenítés) is, hiszen ebben az esetben sem lehet eldönteni, hogy mi­kor és mi miatt keletkezett a hiba. A készenléti-és beszélgetési időre meg­adott értékek átlagosak; ha csak minimá­lis az eltérés, ez nem lehet ok a készülék cseréjére. Egyre ritkábban, de előfordul, hogy a telefont nem tudja használni a la­kóhelyén a tulajdonosa, aminek általá­ban az az oka, hogy az adott településen a lefedettség az utcai mérések szerint kö­zepes, helyenként gyenge, az épületek­ben pedig gyakorlatilag nincs. A készülék esetenkénti lefagyásának és a kapcsolat bontásának, lehet oka a térerő ingadozá­sa, de okozhatja szoftverhiba is, ami fris­sítéssel vagy újratöltéssel megoldható. Ez vonatkozik a kijelző hibáira, és egyéb működési hiányosságra is. Ha a problé­ma a szoftverfrissítés ellenére is fennáll, akkor felmerülhet a készülék gyári hibája is, ami természetesen a jótállás keretében orvosolható. Ismerjük a szolgáltatásokat! Murphy után szabadon: minél többet tud egy készülék, annál nagyobb az esélye, hogy elromlik. A készülékek számának fo­lyamatos növekedése ellenére azonban szerencsére nem nő arányosan a reklamá­ciók száma, ami a szervizek odafigyelésé­nek is köszönhető. Az ügyfélszolgálatokon a legtöbb ügyes-bajos dolog az sms-ekkel kapcso­latban merül fel, és az esetek túlnyomó hányadában csak valamilyen beállítá­si probléma van, például nincs beírva az üzenetközpont száma, vagy a ke­zelő hozzáértése, illetve ta­pasztalata hiányzik. A szöveges üzenetek általában 160 ka­rakteresek, de az újabb típusú ké­szülékek, ame­lyek az ékezetes magyar karaktereket 42 hídlap

Next

/
Oldalképek
Tartalom