Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 31–51. szám)
2008-08-09 / 31. szám
túrabakancs tárvidékét felügyelte a barbár betörések ellen. Erre települt rá később a kora középkori Visegrád. A Sibrik domb nevét egy kuruc kapitányról már később kapta, Sibrik Miklós itt táborozott ugyanis a Rákóczi-szabadságharc idején. A kék kereszt által mutatott turistaútra térünk vissza innen, ezen ereszkedünk le a városba az alsó várhoz, amelynek a leglátványosabb és legismertebb eleme a Salamon-torony. Az alsó vár az első olyan építményrendszer, melyet 1250-ben, a tatárjárás után IV. Béla felépíttetett. Ekkor lent a parton is épült egy vizivár, amely azonban teljesen elpusztult. A török időkben a fellegvárTúránk útvonalán az állat- és a növényvilág is számos látványosságot nyújt.: növényzetére a karsztbokor-erdő a jellemző. Kis növésű fákat láthatunk viszonylag meleg és száraz helyen, ennek köszönhető, hogy nagyon sok védett növény és állatfaj él itt. A gyepes részeken tavasszal, rengeteg gyönyörű virág nyílik, mint például a különféle nőszirmok, de itt él a fűrészlábú szöcske is, amely Európa egyik legnagyobb rovarfaja. A kék jelzésen folytatjuk tovább utunkat egy erdei sétaúton a 377 méter magas Nagyvillám-csúcsig. Közvetlenül a csúcsra már a kék háromszög jelzés vezet fel, ahol a Zsitvay-kilátó található. „1933-ban épült a Magyar Turista Szövetség fennállásának hú- szadiki évfordulójára, ezért Jubileumi-kilátónak is nevezik. Eredeti nevét Zsitvay Tiborról kapta, aki a magyar természetjárás és turistamozgalomnak egyik kiemelkedő alakja volt. Egy kis kiállítás is megtekinthető a kilátóban, amely a helytörténettel illetve az erdő, az erdészet történetével foglalkozik" - fűzte hozzá Lomniczi Gergely. Itt egyéb szórakozási lehetőség is adódik, a bobpályán ugyanis akár mint a jamaicai bobcsapat, melegben is űzhetjük ezt a sportágat. Innen a kék háromszög jelzésen megyünk tovább egy kiépített sétaúton. Keresztezve a nagyvillámi sípályát érünk el az Erdei Művelődési Házhoz, illetve az itt lévő jurta-táborhoz. Ez az ország legrégebbi - idén húszéves, részben ebből az alkalomból látogatta meg április 7-én Sólyom László köztársasági elnök - erdei iskolája, ahol környezeti neveléssel foglalkoznak. A Pilisi Parkerdő által működtetett erdei iskolában évente körülbelül hatezer gyerek táborozik, az egynapos programoktól az egész hetes táborozásig kínál lehetőséget a parkerdő, tudtuk meg a szakembertől. „Az erdei iskola mellett található az úgynevezett vadbemutató-terület, amely a térségben élő nagyvadfajokat mutatja be, ám jelenleg a kerítés felújítás alatt áll, így átmenetileg csupán gímszarvasokat láthatnak a kirándulók, de szeptembertől ismét visszaköltözik az összes állat, a vaddisznók, a dánszarvasok és a muflonok"- folytatta Lomniczi Gergely. A vadbemutatótól viszont már nem a kék háromszögön folytatjuk az utunkat, hanem az itt található Székelykapun keresztül egy aszfaltozott sétaúton, amelyet szintén a 80-as években építettek ki. Ezen az úton haladunk vissza a Salamon-toronyhoz, Viseg- rádra, mely átvezet az úgynevezett Erdész Barátságparkon.„Ezt az emlékhelyet a hetvenes évek végén alakították ki, és azóta minden erdőgazdasággal, erdészettel foglalkozó szervezet állít itt egy kopjafát, vagy emlékművet. Gyakorlatilag az ország erdeivel, erdeiben dolgozóknak állít emléket" - fejtette ki a parkerdő kommunikációs vezetője. Körülbelül harminc emlékoszlop áll az úton, mely a Boglárka-forrás mellett vezet el. Ez a forrás egész évben folyik, ráadásul iható vizű, így itt meg lehet pihenni. Nem sokkal a forrás alatt néhány kisebb vízgyűjtő medencét alakítottak ki a szakemberek, ahol az erdei iskola vizes élőhelyekkel kapcsolatos foglalkozásait is tartják. Innen ereszkedve lefelé a Sibrik-dombhoz érkeznünk. Ez az egyik legrégebbi település- része Visegrádnak, hiszen 320-ban itt egy római erőd épült, amely a Római Birodalom haral együtt ezt a három erődítményt egy zárófal is összekötötte, amelynek nyomait még ma is láthatjuk. A 34 méter magas hatszögletű Salamon-torony Károly Róbert idején épült, melynek az alapoknál nyolc méter vastagok a falai. Később azonban a reneszánsz korban a király lakóhelye átkerült a palotába, amelyet Mátyás király épített ki világhírűvé. Az alsó várrendszer sokáig ellenőrizte a parti utat, békeidőben pedig vámszedőhelyként működött. Innen a kék kereszt jelzésen haladva eljutunk a királyi palotáig és az ottani múzeumig, ahova szintén betérhetünk, vagy akár visszatérhetünk kiindulási pontunkhoz is. Ez a kirándulás kultúrával, mozgással, sporttal, ha nem állunk meg minden egyes nevezetességnél, akkor néhány óra alatt megjárható, de akár egy egész napot is eltölthetünk ezzel a túrával.
