Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 31–51. szám)
2008-12-20 / 50. szám
esztergom Botló ország, beinduló város Hinni Esztergomban Kedves Hídlap-olvasók! Kedves esztergomi és régióbeli polgárok! Az ünnep meghittsége fontos. Együtt lehetünk azokkal, akiket szeretünk. Együtt kell lennünk, nem azért, mert ez így szokás, hanem mert ez a szívünk parancsa. Bensőnkből fakad. Áldott, békés és szeretetteljes karácsonyt kívánok! Meggyes Tamás polgármester Amiképpen az előző évben is tettük, így idén szintúgy arra kértük Meggyes Tamás polgármestert, országgyűlési képviselőt, hogy értékelje a végéhez közelítő esztendőt. Hazánkat és a lakóhelyünket illetően egyaránt.- Kénytelenek vagyunk tavalyi önmagunkat ismételni: eléggé nehéz év áll mögöttünk...- Ez inkább 2007-re igaz. Helyi szempontból.- ...s nem az látszik, hogy jövőre köny- nyebb lesz. Mindenki aggódik. Joggal. Hogyan lehet védekezni az izmosodó pánik- hangulat ellen ?- Nem félünk a farkastól. A közelmúltban láttam egy kis természetfilmet a kígyókról. Megmutatták, hogy nem kell tartani tőlük, nem bántanak, a kígyók is „barátok”. Mert ha „levadásznánk a rosszaságokat” - nem pusztán ezekre a csúszómászókra gondolok, hanem átvitt értelemben minden negatív dologra -, akkor nem lenne mihez képest értelmezhető a jó. Ez hozzátartozik a világhoz. No de a kérdés, nyilvánvalóan, nem a természeti környezetrajzra vonatkozott, hanem a közéletre.- Abszolút arra.- Szerintem a 2007-es volt Esztergom szempontjából a nehéz év.- A mélypont?- Komoly közéleti vitákra került sor, gondolok a forgalom-egyirányúsítás kapcsán kulminálódottak csatározásokra, vagy arra, hogy indokolatlanul kialakult egy pánikhangulat a Szent István Gimnázium körül. 2007-et nehéz, vitáktól tarkított évként éltük át, hozzá képest 2008 - bár személyesen velem sok minden „rosszaság” történt - mégis, a közélet szempontjából, a nehézségek dacára szerintem kiegyensúlyozottabb, köny- nyebb volt.- Érdekes, hogy ezt mondja, amikor hazánkat sújtó gazdasági (és a hozzá társuló erkölcsi) válság alapján a 2008-as esztendőt nem fogjuk említem a dicsőséges évek sorában.- Országosan pont fordítva történtek az események, mint helyben. 2007-ben még azt remélhettük, hogy a betegeskedő magyar gazdaság előbb-utóbb talpra áll, elkezd növekedni, meg 2008 nyarán is azt remélhettük, hogy ahogy a kormány propagandája hirdette: „beindultunk”.- De nem.- De nem, ugye, éppen akkor, amikor az MSZP és a kormány plakátjai, hirdetményei szerint „beindultunk”, jött a gazdasági válság. Mondjuk, eleve hazug volt ez a kampány, ami azt állította, hogy „beindult” a növekedés, most aztán mindent rendbe teszünk, igaz, toporogtunk egy pár évet, süllyedtünk, vacakoltunk, elrontottuk, amit csak el lehetett, na de most aztán futunk előre. A probléma az, hogy nemhogy beindultunk, hanem egyre jobban lelassultunk. S a válsággal - ami októberben pattant ki, illetve akkor vált világossá és egyértelművé, hogy Magyarország nem kerülheti el, sőt ráadásul minket duplán érint, minden, általam ismert országhoz képest - nemhogy lelassultunk, megálltunk, hanem most visszafejlődés következik a gazdaságban, úgynevezett recesszió.- Mindenki rosszabbul fog élni, mint egy éve?- Vagy mint négy éve, vagy mint 2002 tavaszán. Igazából azt mondhatjuk - „vicces” kampányszlogent félretéve hogy a Fidesz-kormány, Orbán Viktor miniszterelnökségének utolsó hónapjaihoz képest szinte minden tönkrement az országban. Van ugyan új, szép Megyeri hidunk, és ez eredmény, el kell ismerni, Esztergomnak is és ennek a régiónak is a hasznára válik, tovább épültek az autópályák, több irányban, ennek hasonlóképpen lehet örülni, de minden más tételt tekintve tönkrementünk. Az Európai Unió huszonhét tagállamából tízen csatlakoztunk 2004-ben, ebből a tízből az első helyen álltunk 2004-ben és akkor is, amikor még a csatlakozásra vártunk, Orbán Viktor miniszterelnöksége idején, 2002 elején. Most az összes fontos mutatót tekintve utolsóként kullogunk. Legyen az gazdasági növekedés, a költségvetés éves hiánya, az eladósodottság mértéke, az egy főre jutó adósság, a várható életkor, a várható születések, a gyermekvállalások száma. Mindenben visszacsúsztunk a sor végére, az elsőből az utolsó helyre. Ez olyan dráma, amit - akármilyen hazug propaganda vesz minket körül, és akármennyire kerüli a sajtó a baloldali kormányok idején a valósággal való szembenézést - mindannyian érzünk. Megérezzük. Egyszerűen: rossz kedvünk van. Tavaly a karácsonyi interjúban azt mondtam, hogy az esztergomi rossz kedvünk tele után jöhet egy építkező év. Jöhet a jókedvünk, a remény tavasza. Szerintem ez sok mindenben be is igazolódott, 2008- ban sokat tudott előrelépni a város. De 4 hídlap
