Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 20-21, 3–30. szám)
2008-05-24 / 20. szám
helyi história az árvízvédelem is ekkor vált fontossá ezen a dunai szakaszon, ezért az építkezéssel párhuzamosan a töltésrézsűt két méter magasan terméskővel burkolták a kivitelezők, hogy árvíz esetén a feltöltést kimosás ellen megvédjék. A német alakulatok által felrobbantott híd alépítményei ugyan aránylag kisebb sérülést szenvedtek, de a közlekedő rész teljesen tönkrement. Három év múlva egy 10 tonna terhelésű ideiglenes hidat építettek ide, mely a régi szerkezet újjáépítéséig volt látható. Az 1962-től 1964-ig újjáépített, Bottyán hídnak elkeresztelt szerkezet a régi átkelő tengelyében épült a megmaradt alépítmények felhasználásával. A Bottyán hidat elődjénél némileg hosszabbra, 67 méter hosszúságúra tervezte Reviczky János. Az új híd (ugye emlékszünk még a régi híd költségére?) valamivel több mint 5,4 millió forintba került akkor a városnak . Cikkünk illusztrációit Molnár László órásmester gazdag kép- gyűjteményéből válogattuk. Régészek a Mattyasovszky-bástyán A héten fejeződött be annak a háznak a bontása, mely eddig akadályozta a Mattyasovszky-bástya feltárását és felújítását. Most viszont végre megkezdődhet a szinte minden esztergomi építkezést megelőző régészeti feltárás, azt követően pedig a bástya és a törökfürdő teljes rekonstrukciója következik. A Kis-Duna-parti Mattyasovszky- bástyja felújítása régi városi szándék, Horváth István múzeumigazgató szerint az ötlet már majd negyvenéves. „A hatvanas évek végén be akarták építeni ezt a területet, de már akkor tudtuk, hogy ott egy törökfürdő romjai várnak a feltárásra. Akkor fel is mértük az állapotát, és kiderült, hogy helyre lehet állítani, ezért az akkori terv félre lett téve” - idézte fel a Balassa Bálint Múzeum igazgatója a múltat. „Azóta érlelődött a felújítás terve, ám valamiért mindig elmaradt, mígnem Meggyes Tamás polgármesterként felkarolta az ügyet, és így az önkormányzat támogatásával újra nekiláthattunk a feladatnak. Az önkormányzat előbb egy felújítási tervet dolgoztatott ki, a pályázatok közül végül a szakember szerint a legjobb győzött, melyet egyébként az esztergomi származású Teleki Katalin készített, és a Kulturális és Örökségvé- delmi Hivatal is elfogadott. A héten felgyorsult a negyvenéves sztori, elbontották a bástyához épített házat. „A munka a héten fejeződött be, így a terület felszabadult a megelőző feltárásra. A régészeti munkák során egyrészt a bástya eltemetett maradványait tárjuk fel, illetve teljes egészében kiássuk a városfalat, amelynek a fele most még a földben van” - magyarázta Horváth István. Az említett fal négy és fél méterrel magasodik a talaj fölé, és ugyanennyi van alatta is, de vannak olyan részek, ahol akár öt méter mélységben bújik meg az egykori városfal. Egyébként ebben a 19. század közepe táján épített négy és fél méteres újkori töltésben van eltemetve egy 17. századi törökfürdő is, melyet a régészek éppúgy feltárnak és eredeti formájában felújítják, mint a bástya belsejét és a félköríves rondellát. A feltárás Horváth István reményei szerint már idén őszszel megkezdődik. v.p. hídlap 19
