Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 20-21, 3–30. szám)

2008-06-21 / 24. szám

életmód Egyre többen választják a csap helyett a palackot Ásványvíz kontra ivóvíz A forró nyári időszakban ajánlott naponta két-három liter folyadékot elfogyasztani, a szakemberek szerint a cukro­zott szénsavas üdítőknél vagy gyümölcsleveknél sokkal jobb szomjoltó a víz. Azt azonban mindenki maga dönti el, hogy a csapból enged magának innivalót, vagy palackozott termé­szetes ásványvizet vásárol. A statisztikák alapján az utóbbiak tábora rohamos mértékben növekszik: 1990 óta közel har­mincszorosára, az elmúlt tíz évben pedig hatszorosára nőtt a hazai ásványvízfogyasztás. N incs még egy olyan fogyasztási cikk Magyarországon, amely iránt olyan dinamikusan növekedett volna az elmúlt évek­ben a kereslet, mint az ásványvizek. A nyolcvanas években szin­te ismeretlen volt ez a termék, akkoriban évente stabilan 3 liter körül volt az egy főre eső fogyasztás. A kilencvenes években ez a szám folyamatosan növekedni kezdett, az ezredfordulóra elérte a 39,2 liter/fő/év értéket, majd a kereslet további dinamikus nö­vekedése után az elmúlt évben már meghaladta a 100 litert is. A 105 liter/fő/év fogyasztással hazánk Európa középmezőnyében foglal helyet: Ausztriában 100, Németországban 110, Franciaor­szágban 130, Olaszországban 155 liter ásványvizet isznak meg fejenként egy évben. A magyarok, akár az osztrákok, a németek és a csehek, még mindig jobban kedvelik a szén-dioxiddal dúsított vizeket: a fo­gyasztás kétharmada szénsavas, de például a franciák, az olaszok és a spanyolok által kedvelt szénsavmentes vizek évről évre job­ban szerepelnek a képzeletbeli ranglistán. A zöldkupakos enyhén szénsavas termékek az értékesítés öt százalékát teszik ki, és en­nél alacsonyabb, de évről évre nagyobb részesedést szakítanak ki maguknak a piacból az ízesített, de éppúgy kalóriamentes ás­ványvizek is. Az egészségre gyakorolt hatás szempontjából mind­egy, hogy a buborékos vagy a csendes változatot választjuk. Mi is az az ásványvíz? Hazánk rendkívül gazdag ásvány- és gyógyvizek­ben, amelyek élettanilag kedvező összetételben tartalmazzák az emberi szervezet számára nél­külözhetetlen különféle ásványi sókat. A Kárpát­medence különleges adottsága, hogy a kőzet­rétegekben rejlő vizet nagyobb mértékben járja át a hő, mint a Föld egyéb területein, ezért természetes vizeink viszonylag sok ol­dott ásványi anyagot tartalmaznak. A kö­zel száz, elismert, természetes ásványvíz­nek minősített vizet adó kút és forrás közül mintegy félszáznak a vize kerül palackozva kereskedelmi forgalom­ba. Az engedélyezett ásványvizek­nek rendkívül szigorú követelmé­nyeknek kell megfelelniük, amit az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat szerve­zetén belül működő Orszá­gos Gyógyhelyi és Gyógyfür­dőügyi Igazgatóság határoz meg és ellenőriz. A termé­szetes ásványvízként a pol­cokra kerülő termékek ere­dendően tiszták, védett ré­tegből származnak, kémiai és mikrobiológiai összeté­telük megfelel az előírá­soknak. Lényeges feltétel az állandó összetétel és a víznyerő-helyen történő palackozás is. A forrásvíz­hez csak szén-dioxidot le­het hozzáadni, mivel ezt számos víz természetes formában is tartalmazza. A vizet palackozás előtt néhány fizikai kezelés ki­vételével semmilyen eljá­rással nem kezelhetik. Az engedélyezett vastalanító kezelések - levegőzte­tés, szűrés - kizárólag a később kiváló, és barnás színt adó vasvegyüle- tek eltávolítását szolgál­ják. Ha ezt a kezelést nem végeznék el, akkor az Er­délyben feltörő jellegze­tes barna, és a palackot megszínező vizekhez ha­sonló ásványvizeket kap­hatnánk a boltban. 40 hídlap

Next

/
Oldalképek
Tartalom