Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 20-21, 3–30. szám)
2008-06-07 / 22. szám
zöldügy Legendák nyomában a Hideglelős keresztig Nyári túrák a Pilisben Lenger Varga Péter Igaz, hogy a túrabakancs ilyen időben kicsit talán meleg, ám mégis a legkényelmesebb viselet, legalábbis ha nekivágunk egy hegyen-völgyön keresztülvezető túrának. Lomniczi Gergely, a Pilisi Parkerdő kommunikációs vezetőjének segítségével ezúttal egy látványos útvonalat járhatunk végig virtuálisan. M ostani túránk mintegy nyolc kilométeres, útvonala pedig Esztergom- Búbánatvölgyből indul, majd onnan a Majális-forráson és a Savó-kúti-tisztáson át a Hideglelős keresztig tart, ahonnan visszatérünk a nevénél mindig jóval vidámabb völgybe. Esztergomból busszal, kocsival vagy a vállalkozó kedvűek kerékpárral, sőt az igazán bevállalósak akár gyalogosan is nekivághatnak a távnak, bár ez utóbbi egy-másfél órával, és néhány kilométerrel meghosz- szabbítja utunkat. Búbánatvölgy egyébként mind a kirándulók, mind a horgászok körében rendkívül népszerű, ráadásul egyre több esztergomi költözik ki, köszönhetően az erdővel szegélyezett és tavakkal tarkított völgy egyedi hangulatának. Búbánatot a város felől a Szamárhegy, népiesebb nevén „Zamárdhegy" határolja, amelyhez több monda is kapcsolódik. „Mikor a törökök elhagyták az esztergomi várat, kincseiket a Szamár-hegyen, egy sziklába vájt üregben rejtették el. Évekkel később egy csodatévő szent képét hozták a vár magyar parancsnokának a törökök, amelyet még a régi várból vittek magukkal. A képért cserébe pedig csak a Szamár-hegyen lévő, fekvő szamárra emlékeztető alakú, hatalmas szikladarabot kérték. Ezután a sziklát éjszaka feltörték, kiszedték belőle a kincseket, és hazavitték Törökországba" - mesélte a helyiek által sem közismert mondát Lomniczi Gergely. A Szamár-hegy nyugati oldala egyébként Árpád-kori leletekben gazdag, hiszen Zamárd, vagy Szamárd már abban az időben is sűrűn lakott terület volt, mai neve is innen eredeztethető. Folytatva utunkat Búbánatvölgyben a tavak mellett elhaladva elérjük a piros sáv jelzést, amely a Fári-kút felől jön. Innentől kezdve ezt a jelet kell követnünk, de a találkozási pontnál, az út bal oldalán álló irányjelző tábla is mutatja ezt. A Majálisforrás felé itt térünk le a völgyben haladó útról és kanyarodunk balra az említett piros sáv mentén. Az akácos túloldalán egy vadföldre érkezünk, amelynek jobb felső sarkánál a turistaút egy keskeny ösvényben folytatódik. „Utunk először egy fiatal akácoson halad át, majd egy gyertyános, cseres szálerdőbe érünk, de pár száz méter után elérjük a kőfallal kiépített Majális-forrást, amelyből egész évben folyik a víz" - kalauzolt tovább a parkerdő szakembere. A forrástól nem messze egyébként érdekességként látható egy szarvasetető. A forrást elhagyva továbbra is a piros sáv jelzést kell figyelnünk, amely ezután egy völgyben fut felfelé, egészen a Savó-kúti-tisztásig. A piros sáv és a piros kereszt jelzés itt találkozik, mi balra menjünk tovább. A két jelzés egy ideig még együtt fut, aztán a piros jobbra leágazik, és egy völgyet követve Pilismarót felé halad. Tervünkben azonban ezúttal nem ez szerepel, így mi haladjunk A nyári hőségben fontos, hogy elegendő folyadékot vigyünk magunkkal, ilyenkor ugyanis a legfontosabb a folyadékpótlás, érdemes azonban nem túl nehéz pakkokkal kirándulni. tovább a piros keresztet követve.„A turistaút jobb oldalán végvágás látható, amelyet villanypásztor vesz körül. A levágott terület első ránézésre üresnek tűnhet, figyelmesebben körülnézve azonban látható a sok kis tölgycsemete, amelyekből az öreg erdő helyén új nő. A csemetéktől villanypásztor tartja távol a vadakat, biztosítva számukra a megfelelő növekedés lehetőségét" - magyarázta Lomniczi Gergely. A levágott erdő helyén egyébként szép kilátás nyílik a Maróti-hegyekre. A piros kereszt jelzésen folytatjuk tovább utunkat, melyet eleinte bükkösök, majd gyertyános-tölgyesek szegélyeznek. Egy idő után azonban ismét válaszút elé érkezünk, a turistaút ugyanis elágazik. A piros kereszt jelzés a Basaharci-völgybe, jobbra kanyarodik, de mi a gerincen futó piros háromszög jelzést követjük. A szakavatottabb természetjárók, itt már azt is 36 hídlap