Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 20-21, 3–30. szám)
2008-06-07 / 22. szám
Búbánatvölggyel kapcsolatban talán az egyik legfontosabb kérdés, melyet a történészek sem tudnak megválaszolni, hogy, honnan ered az elnevezés. Ezt még Horváth István sem tudja pontosan, de a Balassa múzeum igazgatója abban biztos, hogy valami nagy bánathoz kapcsolódik, erre egyértelműen utal a hasonló szóösz- szetétel, amely kiemelten hangsúlyozza a völgyhöz kapcsolódó szomorúságot. felfedezhetik, hogy a növényzet is változott, mivel elsősorban cseres-tölgyes erdővel találkozhatunk.„Hamarosan kiérünk a szálerdőből, és egy kis gerincen továbbhaladva meredeken lefelé tartunk a hegyről, miközben csodálatos kilátás nyílik a Dunára. Most már molyhos tölgyek és virágos kőrisek szegélyezik utunkat" - hívta fel a növényekre is a figyelmet a parkerdő kommunikációs vezetője. A hegyoldalban a turistaútról egy ösvény ágazik le, amely a Hideglelős kereszthez vezet. A keresztet egyébként 1784-ben emelte Nagy Mihály szentgyörgymezői lakos, hogy nagyobb ájtatosságra intse a dunai hajósokat. „A néphit szerint, akinek hideglelése van, és megkerüli a keresztet, meggyógyul. Mi azért legyünk óvatosak, mert a kereszt alatt egy egykori kőbánya meredek falai tátonganak" - fűzte hozzá Lomniczi Gergely. Persze, ahogy a térségben több nevezetességhez, a kereszthez is több monda kötődik. Az egyik szerint egy vadász innen akarta a mélységbe rántani kedvesét, de a lány a keresztbe kapaszkodott, és így a féltékeny szerelmes egyedül zuhant a mélybe. A kereszt mellől gyönyörű panoráma tárul elénk, rálátunk a Duna völgyére Garamkövesdtől egészen Dömösig, a Börzsönyre és a kovácspataki hegyekre is. Utunk zárásaként a kereszttől visszatérünk a turistaútra, majd leereszkedünk a 11-es útig, és Esztergom irányába hamarosan elérjük túránk kiinduló pontját. Ä3Z Telefon és fax: 404-111 et@invitel.hu Közműbekötés 5DL) EsjjíL3rí}üsn Gjyörcjy ihr 'd-sniili: víibor/zoJdiaiul Zöld-Út Esztergom Kft. ; JBÉ WSXM 1 1